NATO-főtitkár: Üzentünk Moszkvának és Minszknek, minden területünket megvédjük

A lengyel elnök szerint a NATO-nak reagálnia kell Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér Belaruszba érkezésére.

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár (j3), mások mellett Gitanas Nausėda, litván elnökkel (j2) tekintik meg a litván és német hadsereg közös gyakorlatát, 2023.06.26-án. (Fotó: Jens Stoltenberg / Twitter)

„Túl korai lenne még végleges ítéletet mondani arról, hogy milyen következményekkel jár, hogy Prigozsin és valószínűleg erői egy része is Belaruszba költözött” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak Hágában. Hozzátette: „Egyértelmű üzenetet küldtünk Moszkvának és Minszknek, hogy a NATO minden szövetségesét és területének minden centiméterét megvédi.”

Stoltenberg mint elmondta, a politikai- és katonai szövetség „már megnövelte katonai jelenlétét a szövetség keleti részén”, ám a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó alakalmával a kollektív védelem további megerősítéséről is egyeztetnek majd.

Mint arról lapunk is beszámolt korábban, Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője Minszkbe távozott, miután a hétvégén egy sikertelen lázadást hajtott végre az orosz vezetés ellen. Ez azonban aggodalmat váltott ki a Belarusszal határos NATO-tagállamokban.

Litvánia már bejelentette, hogy fokozni fogja a hírszerzési tevékenységét, hogy további adatokat gyűjtsön Belarusz politikai és biztonságpolitikai viszonyairól. Hétfőn Németország közölte, hogy szükség esetén kész arra, hogy tartósan Litvániában állomásoztassa erőit – emlékeztetett a The Guardian brit lap.

A lengyel miniszterelnök ugyancsak bejelentette, hogy a kormánya megerősíti az állam biztonsági struktúráit a keleti határok védelme érdekében. A lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda pedig úgy fogalmazott: „A Wagner beloruszi jelenléte komoly döntéseket és kemény NATO-választ igényel.”

A NATO hozzáigazítása a jelenlegi helyzethez az egyik fő kérdés, mindezt remélem a vilniusi csúcstalálkozón is megvitatjuk

– fűzte hozzá.

Events in Russia over weekend have shown that war in Ukraine has deepened divisions in Russia, but Ukraine's allies still cannot underestimate Russia and must keep supporting Ukraine, NATO Secretary General Jens Stoltenberg says pic.twitter.com/5n3KYz1oRI

— TRT World Now (@TRTWorldNow) June 27, 2023

Stoltenberg hozzátette, hogy a Nyugatnak „nem szabad alábecsülnie Oroszországot” a hétvégi káosz ellenére, amely valószínűleg elmélyítette a megosztottságot. Létfontosságúnak nevezte, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát az orosz invázióval szemben, és hogy a NATO-szövetségesek kidolgozzák az utat Kijev szövetségi tagságához.

Mint közölte: 

a következő napokban sürgős találkozót hív össze, hogy megpróbálja leküzdeni a török ellenvetéseket Svédország katonai szövetséghez való csatlakozásával szemben, mintegy utolsó erőfeszítésként a júliusi csúcstalálkozó előtt.

Törökország azzal vádolja Svédországot, hogy túlságosan engedékeny olyan csoportokkal szemben, amelyek Ankara szerint biztonsági fenyegetést jelentenek, köztük militáns kurd csoportokkal és a 2016-os puccskísérlettel kapcsolatba hozható személyekkel. A NATO bővítéséhez az összes tag egyhangú jóváhagyása szükséges.

Stoltenberg aktivizmusának oka lehet az a minapi hír, hogy a norvég politikus mégis a NATO élén maradhat még egy évig, annak ellenére, hogy már bejelentette, a norvég jegybank élén képzeli el a jövőjét. Stoltenberg maradását vélhetően több fontos tagállam is kérte, hiszen NATO-diplomaták szerint a szövetség most nem kíván egy utód megválasztásán vitatkozni, sokkal inkább az ukrajnai helyzetre és a keleti határaira szeretne fókuszálni.

Ukrajna NATO-csatlakozásáról a főtitkár elmondta „a NATO ajtaja nyitva áll”, és folyamatosan egyeztetnek arról, hogy „miként kezeljük Ukrajna tagsági törekvéseit”. Hozzátette: „Abban is egyetértünk, hogy a NATO-szövetségesek és Kijev feladata eldönteni, hogy Ukrajna mikor válik taggá.” Ám szerinte most a legfontosabb feladat az, hogy Ukrajna győzzön a háborúban, és ebben a szövetségesek támogatásaikkal segítsék őt. Mint kiemelte:

ha Ukrajna nem győzedelmeskedik mint szuverén, független nemzet, akkor egyáltalán nem lehet a tagságról beszélni.

E kapcsán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában csalódottságának adott hangot, amiért a NATO-csúcstalálkozó ülésén Kijev nem vehet majd részt. Mint mondta csupán azért, mert néhány ország az eszkalációtól tart. Majd azzal fenyegetőzött, hogy ha a NATO nem hoz „erős döntést” Ukrajna szövetségbe lépésével kapcsolatban, akkor „a félelem logikája érvényesül” – ezzel utalt arra, hogy a háború valóban eszkalálódhat.

Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j3) mások mellett Gitanas Nausėda, litván elnökkel (j2) tekintik meg a litván és német hadsereg közös gyakorlatát, 2023. június 26-án (Forrás: Jens Stoltenberg/Twitter)