Megfontolja a szerb elnök Orbán Viktor kérését Koszovó ügyében

A miniszterelnök azt kérte Alekszandar Vucsicstól, hogy Szerbia engedje szabadon az elfogott három koszovói rendőrt.

Belgrád, 2023. június 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Aleksandar Vucic szerb államfõ (j) munkavacsorán fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b) Belgrádban 2023. június 19-én. A miniszterelnök másnap a vajdasági Palicson részt vesz a Magyar-Szerb Stratégiai Együttmûködési Tanács ülésén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO főparancsnoksága alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztattak.

Ezzel párhuzamosan a múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, és gyakorlatilag „elrabolták” őket.

A kialakult feszültségek miatt Josep Borrell Brüsszelbe hívta Alekszandar Vucsicsot és Albin Kurtit. A szerb elnök azonban kedden újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, mindaddig nem megy Brüsszelbe, amíg a koszovóiak nem engedik szabadon az elfogott szerbeket.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.

A magyar-szerb kapcsolatokról szólva Orbán Viktor kiemelte: amint Magyarország és Szerbia rájött arra, hogy nem lehetnek a történelem foglyai, azonnal elkezdett fejlődni az országok közötti kapcsolat.

„Ma az egész világon mindenhol arról beszélnek, hogy ki kivel miért nem működik együtt. Decoupling, derisking, ezek a nemzetközi politika szavai. Mi egy jó példát adunk a világnak, hogy nem azt kell megmondani, hogy kivel nem akarsz együttműködni, hanem törekedj arra, hogy minél több országgal tudjál együttműködni” – húzta alá. Orbán Viktor kiemelte, hogy ez volt a harminckettedik alkalom, amikor Aleksandar Vuciccsal találkozott. „A politikában a barátság és a szövetség csak kemény munkával érhető el” – szögezte le. Amikor (Magyarország és Szerbia) úgy döntöttek, hogy nem akarnak a történelem foglyai lenni, hanem alakítani akarják azt, akkor elkezdődött az az együttműködés, amely ma is működik - tette hozzá.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb államfő (j) munkavacsorán fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b) Belgrádban 2023. június 19-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)