Silvio Berlusconi megváltoztatta Olaszországot

– Silvio Berlusconi az Olasz Köztársaság leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, a nagy visszatérő, a „lovag”, a reformer, a példakép. Sokan szerették, mások gyűlölték, de így vagy úgy, az olasz politika és közélet egy meghatározó alakja volt – mondta a hétfőn elhunyt olasz politikusról lapunknak adott interjúban Tóth Bálint László, a Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhelyének kutatója.

2023. 06. 13. 7:14
(FILES) Italian Prime Minister Silvio Berlusconi gives a speech during the annual congress of the European People's Party (EPP), 30 March 2006 in Rome. European Christian Democrats extended their support for embattled Italian Prime Minister Silvio Berlusconi, who faces a tough fight in a general election next week. Italian ex-prime minister Silvio Berlusconi died at age 86. (Photo by Alberto PIZZOLI / AFP) Fotó: Alberto PIZZOLI / AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Berlusconi halála megrázta az olasz politikát és társadalmat. Egy szimbólum távozott. A „lovag” politikusi jelentősége korszakosnak mondható, ami miatt az Olasz Köztársaság története 2023. június 12-től egyértelműen egy Berlusconi előtti és utáni világra lesz bontható – fogalmazott az elhunyt Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnökről Tóth Bálint László, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) politikatudományi műhelyének kutatója.

 

Reformok és tabuk

– Amikor 1994 januárjában megalapította a Forza Italia elnevezésű pártját, akkor ezt televíziós kamerák előtt tette, azzal a hozzáfűzéssel, hogy „Olaszország az az ország, amelyet szeretek”. Az olasz politikai kommunikációban a hosszas programbeszédek helyett meghonosította a show-műsort, az egyszerűbb nyelvezetet és a viccelődést, sok esetben éppen magát téve a humor tárgyává – mondta Berlusconi olasz közéletet és politikát forradalmasító lépéseiről az MCC kutatója.

Majd felhívta a figyelmet a milánói üzletember és politikus olasz döntéshozatali folyamatokban elért reformjára – például a frakcióüléseket felváltották a klubestek, valamint megváltoztak a képviselők öltözködési és viselkedési szokásai is. Sőt Berlusconi megtörte azt a hidegháború alatt kialakult olasz törvényhozási hagyományt, hogy a szélsőjobboldali, nacionalista formációkkal a nagy pártok nem szövetkeznek és nem veszik be őket a kormánykoalícióba.

Ő ugyanis azt a Gianfranco Finit tette meg a második és harmadik Berlusconi-kormányban miniszterelnök-helyettesnek és külügyminiszternek, aki az egykori konzervatív Nemzeti Szövetség és a  szélsőjobboldali Szociális Mozgalom pártok főtitkára is volt

– magyarázta Tóth Bálint László.

Ha már tabuk, 1994-ben a világon egyedülálló módon győzött úgy a törvényhozási választásokon Berlusconi pártja, hogy azt csupán két hónappal korábban alapították, sőt ekkor automatikus lett a legnagyobb párt listavezetőjének miniszterelnöki jelöltsége, kihagyva a hosszas koalíciós tárgyalásokat és csorbítva az államfő közjogi szerepét.

A szakértő szerint Berlusconi sikerességének kulcsa, hogy a vállalkozói, északolasz kispolgári mentalitása ellenére elnyerte a hagyománytisztelő déli lakosok többségének a szimpátiáját is, hol a nápolyi dalok éneklésével, hol az ott élők nyelvezetének használatával, hiszen értette a helyiek gondolkodásmódját.

Arra a kérdésre, hogy Berlusconi után mi lehet pártja, a Forza Italia sora, elmondta, „régi kérdés, hogy létezik-e nélküle a párt, de vannak felfutóban lévő karrierutak, amelyek lehet, eddig éppen Berlusconi aktivitása miatt nem tudtak érvényesülni, és persze akadnak nagy öregek is, mint a jelenlegi külügyminiszter, Antonio Tajani, aki az Európai Parlament elnöke is volt, de az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert alternatívát és konkurenciát jelentett a pártalapító számára” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette, hogy a mérsékelt, jobbközép formáció az elmúlt években már egyre kevésbé tudott sikereket felmutatni a választásokon, sőt a jelenlegi olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni által vezetett Olaszország Testvérei párt vagy az infrastrukturális és közlekedési miniszter, Matteo Salvini Liga pártja is rengeteg szavazót csábított el tőlük, különös tekintettel a fiatalokra.

 

A politikán kívül is nyomot hagyott

– Az életműve messze túlmutat a politikai örökségén, hiszen óriási média- és reklámpiaci birodalmat hagyott hátra. Az 1980-as, 1990-es években forradalmasította és liberalizálta a kereskedelmi televíziózást, elsőként eleget téve a nem közszolgálati csatornák újonnan bevezetett hírszolgáltatási kötelezettségének – mondta az MCC kutatója.

Hozzátette: 

A labdarúgásban is megkerülhetetlen volt, sokak szerint ő hozta vissza a sírból az AC Milan csapatot, majd később az AC Monza az ő támogatásával juthatott fel az olasz harmadosztályból az elsőbe.

Az MCC kutatója kiemelte, az egykori olasz miniszterelnök „sokszor nyert és bukott, de mindig visszatért” – elevenítette fel a Paolo Sorrentino olasz filmrendező által róla készített Loro című filmet, amelyet éppen akkor kezdtek forgatni, amikor már mindenki azt hitte, hogy a „lovag” örökre visszavonul a politikától. De nem így lett: visszatért és aktívan beleszólt akár a legutóbbi kormánykoalíciós tárgyalásokba is, királycsináló szerepet öltött.

 

Berlusconi és Magyarország

– A magyar–olasz kapcsolatok mindig is jók,  a rendszerváltozást követően pedig egyre szorosabbak voltak. A politikában persze sokat számít a testvérpárti viszony, tehát az, hogy az Európai Parlementben évtizedeken át ugyanabban a pártcsaládban volt a Forza Italia és a magyar kormánypártok, a Fidesz és a KDNP is – fogalmazott az olasz–magyar viszonyról a szakértő.

Majd hozzátette, hogy Berlusconi, amikor Magyarországról beszélt, sokkal inkább Orbán Viktor miniszterelnökre hivatkozott, akivel – amennyire tudni lehet – baráti volt a viszonya. 

A magyar miniszterelnök egyfajta példaképként tekintett rá, hiszen a Forza Italia (Hajrá, Olaszország!) rigmus megjelent a magyar miniszerelnök beszédeiben is Hajrá, Magyarország! formában

– magyarázta.

– Ellenfelei szerint is Berlusconi honosította meg a „barátság és emberség” fogalmát az olasz politikában, jó viszonyt ápolt George W. Bush egykori amerikai elnökkel, Tony Blair korábbi brit miniszterelnökkel, de Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Angela Merkel volt német kancellárral már kevésbé volt felhőtlen a viszonya: a németek fiskális szigorával és kemény vonalas uniós politikájával a ravasz és megnyerő fellépésű milánói médiamágnás sem tudott mit kezdeni – sokak szerint az elmérgesedő Berlin–Róma kapcsolat is hozzájárult a negyedik Berlusconi-kormány bukásához 2011 őszén.

Borítókép: Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnök, a Forza Italia párt alapítója az Európai Néppárt (EPP) éves kongresszusán szólal fel 2006. március 30-án. A milánói üzletember és politikus 86 éves korában hunyt el 2023. június 12-én (Fotó: Alberto Pizzoli/AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.