Újabb béketerv Ukrajnában – hamvába holt javaslat?
Több afrikai ország nevével fémjelzett béketervet mutattak be pénteken Ukrajnában.
Lipcsey-Bidló Katalin
2023. 06. 16. 21:09
Lengyelország, 2023. június 16.
A dél-afrikai kormány kommunikációs és információs rendszerének (GCIS) felvétele a Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök (j3) vezette küldöttségrõl egy Lengyelországból Kijevbe tartó vasúti szerelvény kocsijában 2023. június 15-én. Több afrikai ország vezetõje egy közös békemisszió keretében látogat el Ukrajnába, hogy közvetítõi szerepet vállaljon a hadban álló felek között. Ramaphosa májusban jelentette be, hogy Oroszország és Ukrajna vezetõi készek találkozni az afrikai országok vezetõivel, illetve megvitatni a folyamatban lévõ konfliktus lehetséges dél-afrikai béketervét, amelyet Egyiptom, Szenegál, Zambia, Uganda és a Kongói Köztársaság vezetõi is támogatnak.
MTI/EPA/GCIS Fotó: -
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Több afrikai ország vezetője egy közös békemisszió keretében látogatott el Ukrajnába, hogy közvetítői szerepet vállaljon a hadban álló felek között. A Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vezette küldöttség Volodmiri Zelenszkijjel is tárgyalt. A megbeszélés után Cyril Ramaphosa az ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón felszólította Ukrajnát és Oroszországot konfliktusuk deeszkalálására.
Ezt a háborút le kell rendezni, és tárgyalások útján kell békét teremteni
– fogalmazott.
Briefing members of the media on conclusion of peace talks between the African Heads of State and Government and President Zelenskyy in Kiev, Ukraine.#AfricanPeaceMissionpic.twitter.com/UmlJcVr4Ag
— Cyril Ramaphosa 🇿🇦 (@CyrilRamaphosa) June 16, 2023
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az afrikai delegáció Kijevbe érkezésekor több robbanást is hallani lehetett az ukrán fővárosban.
„Ma, amikor ideértünk, rakétacsapásokat hallottunk, és az ilyen típusú ellenségeskedések nem tesznek jót a béke előmozdításának” – mondta Ramaphosa újságíróknak. Kiemelte:
Mi amellett érvelünk, hogy mindkét oldalon deeszkalációra van szükség.
A békemisszió vezetője elmondta, hogy Zelenszkij „nagyon őszinte és szívből jövő beszámolót” tartott nekik arról, hogy mi történik Ukrajnában.
Усі нації світу заслуговують на те, щоб жити вільно, без навʼязування чужої волі військовим чи політичним шляхом. Але ніхто не може вважати свої кордони захищеними та безпеку своїх людей гарантованою, поки Росія намагається зробити агресію та крадіжку чужих земель глобальною… pic.twitter.com/0gka17eZOa
Zelenszkij közösségi oldalán azt közölte, hogy ő és az afrikai vezetők megvitatták, hogyan lehetne „valódi és igazságos békét elérni orosz zsarolás és megtévesztés nélkül”.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben Fotó: Oleh Petraszjuk
„Ukrajnának és a világnak nincs szüksége sem befagyasztott konfliktusokra, sem parázsló háborúkra. Békére van szüksége” – jelentette ki az ukrán elnök.
Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Ramaphosa még májusban jelentette be, hogy felvette a kapcsolatot a háborúban álló felek vezetőivel, és közölte, a jövőben is „kitartó eszmecserét” kíván folytatni velük. „A béketerv sikeressége a tárgyalásokon múlik majd” – tette hozzá a dél-afrikai elnök, aki szerint Washington és London „óvatos” támogatásáról biztosította a kezdeményezést.
Oroszország és Ukrajna vezetői akkor azt közölték, hogy készek találkozni az afrikai országok vezetőivel, illetve megvitatni a folyamatban lévő konfliktus lehetséges dél-afrikai béketervét, amelyet Egyiptom, Szenegál, Zambia, Uganda és a Kongói Köztársaság vezetői is támogatnak.
Az afrikai delegáció vonattal utazott Lengyelországból Ukrajnába, ahol első állomásuk a Kijev melletti Bucsa volt, ezután érkeztek az ukrán fővárosba.
La oficina del presidente sudafricano dice que la misión de los líderes africanos "va bien y de acuerdo con el plan"
El presidente de la República de Sudáfrica, Cyril Ramaphosa, y otros líderes africanos visitaron Bucha en la región de Kyiv.
A békemisszió keretdokumentuma, amelybe a Reuters hírügynökség bepillantást nyert, azt írja, hogy a misszió célja „a béke fontosságának előmozdítása és a felek ösztönzése arra, hogy megállapodjanak egy diplomáciai irányítású tárgyalási folyamatban”. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az orosz csapatok visszavonását, a taktikai atomfegyverek kivonását Belaruszból, a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin ellen kiadott elfogatóparancsa végrehajtásának felfüggesztését és a szankciók enyhítését – írja a dokumentum. Emellett magába foglalja még a feltétel nélküli megállapodást a gabonáról és a műtrágyáról.
Cyril Ramaphosa útjukat előkészítve június elején telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, közölte akkor a dél-afrikai elnöki hivatal. A közlemény szerint Putyin elnök üdvözölte az afrikai államfők kezdeményezését, és kifejezte óhaját a békemisszió fogadására.
Sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin szombaton fogadja a békemisszió tagjait.
Békedömping, a Nyugat azonban hiányzik
Június elején kezdődött meg a Vatikán béketeremtésre irányuló humanitárius diplomáciai missziója is Matteo Zuppi bíboros kijevi látogatásával. Az Olasz Püspöki Kar elnöke a pápa különleges küldöttjeként utazott az ukrán fővárosba, ahol a politikai vezetőkkel, köztük Volodimir Zelenszkijjel is találkozott.
Paolo Pezzi, Moszkva érseke akkor igen jelentős állomásnak nevezte Zuppi bíboros kijevi látogatását, a Vatikán diplomáciai erőfeszítéseit. Volodimir Zelenszkij pedig azt hangsúlyozta, hogy az igazságos és tartós béke megteremtéséhez az agresszor Oroszország elszigetelésére és nyomásgyakorlásra van szükség.
Kína tavasszal tette közzé „A globális biztonsági kezdeményezésről szóló koncepcióját” és „Kína álláspontját az ukrán válság politikai rendezéséről”. Ezekben felszólított minden ország szuverenitásának tiszteletben tartására, a hidegháborús mentalitás elvetésére, a mihamarabbi tűzszünetre és a háború befejezésére, a béketárgyalások megkezdésére és a humanitárius válság tevékeny megoldására, a civil lakosság és a hadifoglyok védelmére, az atomerőművek biztonságának fenntartására, a stratégiai kockázatok csökkentésére, a gabonaexport biztosítására, az egyoldalú szankciók leállítására, az ellátási láncok stabilitásának biztosítására, a harcok utáni újjáépítés aktív előmozdítására. Kína javaslatokat tett az ukrán válság mielőbbi rendezésének elősegítésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a pekingi béketervet Hszi Csin-pinggel tartott közös sajtótájékoztatója során márciusban, amikor Moszkvában fogadta a kínai elnököt, Kijev azonban elzárkózott.
Háborúpárti kisebbség
Szembetűnő, hogy a nyugati országok közül senki sem tett konkrét javaslatot az ukrajnai háború békés rendezésére. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már többször megjegyezte, hogy a nyugati véleménybuborékban a békéről beszélni szinte bűnnek számít. Az azonban egyértelmű, hogy a globális többség a béke pártján áll, éppen ezért fel kell erősíteni az ilyen hangokat a háborús retorikával szemben. Az afrikai békejavaslat ennek az eszköze lehet.
Hogy mennyi esélye van az afrikai országoknak arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék a háborúban álló feleket, már kérdéses.
Szakértők szerint a béketárgyalások addig nem fognak megkezdődni, amíg az ukrán ellentámadás tart − és nem ér el látható sikert, ami Ukrajna tárgyalási pozícióit erősítené.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban a minap egy interjúban úgy fogalmazott, kevés a béke reménye, mivel a Nyugat, „sőt azt mondanám, hogy az Egyesült Államok le akarja győzni Oroszországot, és Ukrajnát eszköznek tekinti ehhez. Európában pedig senki nem nyitja ki a száját, bennünket kivéve, mert nem akarják maguk ellen kihívni Washingtont.” Hozzátette: „A csendes többség azonban úgy gondolja, ahogyan én, és meggyőződésem, hogy a hangulat meg fog változni néhány hónapon belül, látom az első erre mutató jeleket.”
Borítókép: A dél-afrikai kormány kommunikációs és információs rendszerének (GCIS) felvétele a Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vezette küldöttségről (Fotó: MTI/EPA/GCIS)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
