Mit kezdhet a NATO Ukrajnával?

Hiába kardoskodnak emellett az ukrán tisztségviselők, Ukrajna NATO-tagsága nemcsak rövid, de középtávon is meglehetősen megosztó kérdés. De mit kezdhet a háborúban álló országgal a katonai tömörülés? A Poltico hírportál erre vázolt fel alternatívákat.

BELGIUM-NATO-FINLAND-DEFENCE-DIPLOMACY Fotó: JOHN THYS

Az észak-atlanti szövetség közelgő vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan központi téma lesz az Ukrajnában zajló háború. Az ország NATO-csatlakozási törekvése az orosz támadás óta felerősödött, de az odáig vezető út nem lesz egyszerű. A teljes körű és azonnali tagság a jelenleg is zajló háború miatt kizárt, és mint Svédország példája mutatja, a felvételi procedúra is rejt magában buktatókat, hiszen az összes tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a csatlakozást.

A NATO és Ukrajna jövőbeni kapcsolatait illetően Magyarország továbbra is támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját, egy háborúban álló ország esetében azonban a csatlakozás napirendre kerülése nem lehetséges

− mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek júniusi brüsszeli találkozóját követően.

Egyesek azt javasolják, hogy a háború befejezése után ajánlják fel Ukrajnának a NATO-tagság lehetőségét. Ez a terv azonban jelentős kockázatot hordoz magában: 

ha Moszkva tudomást szerez arról, hogy egy tűzszünet vagy békemegállapodás Ukrajna NATO-felvételéhez vezetne, esze ágában nem lesz véget vetni a háborúnak, mutat rá a Politico cikke.

Formális tagság hiányában három lehetséges stratégia vetődik fel. Először is, a NATO biztosíthatná Ukrajnának a tagsággal járó előnyöket, például teljes körű részvételt a fegyverkezési programokban, a hírszerzési információk megosztását, valamint a részvételt a NATO valamennyi ülésén − de természetesen szavazati jog nélkül.

Egy másik lehetőség, hogy Ukrajna kétoldalú biztonsági megállapodásokra támaszkodna, ez azonban megkövetelné a partnerek hosszú távú elkötelezettségét Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása mellett. És hasonlóan a Nyugat Izraelnek nyújtott támogatásához, az Ukrajnának nyújtott katonai fegyverkezési és felszerelési folyamatot is úgy kellene megerősíteni, hogy annak valódi elrettentő ereje legyen.  

E megközelítés szerint ha Ukrajna hadserege kellően erős és jól felszerelt, egy napon Moszkva talán még örömmel is látná az ország teljesvkörű NATO-integrációját. A századik életévét nemrég betöltő Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter úgy vélte, hogy ezt az érvelést Moszkvának is érdemes lenne előterjeszteni. A diplomácia legendája szerint 1990-ben a szovjet vezetésnek felvetették, hogy az újraegyesült Németország NATO-tagként kevésbé jelenthet potenciális fenyegetést a Szovjetunióra, mint a NATO-n kívül, Moszkva pedig elfogadta az érvelést.  

Végül pedig ott van az úgynevezett defenzív eszkalációs stratégia. A NATO eddig csak reagált az orosz agresszióra anélkül, hogy magához ragadta volna a kezdeményezést. A Politico szerint a NATO úgy változtathatna ezen a megközelítésen, hogy jelzi Oroszországnak: a civil célpontokat érő bármilyen agresszió kézzelfogható nyugati válaszlépéseket von maga után, például fejlettebb fegyverek szállítását. 

Ezzel a szövetség gyakorlatilag Oroszországra hárítaná a felelősséget a helyzet eszkalálódásáért.

 

Ukrajna nem kap meghívást

Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozójára – jelentette ki nemrégiben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni a tagjai közé Ukrajnát

− jelentette ki a főtitkár.

Kiemelte: az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül.

Borítókép: A NATO-tagországok zászlói a szervezet brüsszeli székháza előtt (Fotó: AFP/John Thys)