Mikor volt a legmelegebb nyár Magyarországon?
A huszadik század kezdete óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény, leginkább az ország középső részén, északnyugaton és a Kisalföld területén – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. A tanulmány szerint
az éghajlatváltozás miatt gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra kell felkészülni Magyarországon,
és ennek kapcsán megvizsgálták, hogyan változott a belső terek hűtésének energiaigénye az elmúlt 122 évben.
Magyarországon a nyári középhőmérséklet 1901 óta országos átlagban 1,74 fokkal nőtt, de nőtt a hőségnapok (amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti) és a forró napok (amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 35 fokot) száma is. A hőségnapok száma például több mint két héttel nőtt a múlt század eleje óta. Szintén nőtt a trópusi éjszakák száma, amikor az éjszakai hőmérséklet sem csökken 20 fok alá.
Az elemzéshez az épületek hűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett „hűtési foknapok” alakulását használták fel. A belső környezet meghatározott hőmérsékletre, 22 fokra hűtéséhez szükséges energiamennyiség függ a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklettől. Vagyis minél magasabb a levegő hőmérséklete 22 foknál, annál több energiára van szükség a belső környezet komfortosra hűtéséhez.
Ezzel az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti érték a „hűtési foknap”, és ezeknek az értékeit összegezve adódik a havi vagy szezonális hűtési foknap-összeg Celsius-fokban kifejezve. Az elemzéshez 1901–2022 között a június 1. és augusztus 31. között regisztrált napi minimum-, maximum- és középhőmérsékleti adatokat vették figyelembe.
Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a hűtési foknapok országos átlaga 167,9 fok volt. Az átlagnál magasabb hűtési energiaigény jellemzi az Alföld déli, délkeleti területeit, 200–220 fok közötti hűtési foknappal. A Duna–Tisza-közén és az Alföld középső tájain is az átlagnál magasabb, 180–200 közötti értékek jellemzők, míg Északkelet-Magyarországon, a Kisalföldön és a Dunántúl keleti szegletén átlag körüliek az értékek. A Dunántúl többi részén, valamint az Alpokalján, a Dunántúli-középhegységben és a Dunántúli-dombságon az alacsonyabb hőmérsékleti értékek miatt a hűtési foknapok átlaga is alacsonyabb. Az ország leghűvösebb klímájú régiójában, az Északi-középhegységben pedig 20–60 fok közötti hűtési foknapok jellemzők.
A legmagasabb hűtési energiaigény országosan a 2022-es nyarat jellemezte (255,8 fok), ami után 2012, 2015 és 2021 nyara következik. A tíz legnagyobb hűtési foknappal rendelkező nyár listáján nyolc nyár az elmúlt húsz évből származik, kettő pedig a kilencvenes évekből.
Az elemzésben felhívták a figyelmet, hogy a hűtés fokozott energiafelhasználással jár, így a légkondicionálók működtetése jelentős környezeti terhelést okoz. Felsoroltak néhány megoldást is a nagyobb hőterhelés kivédésére. Például érdemes éjszaka vagy kora reggel szellőztetni, a friss levegő beáramlását pedig segítheti az ablak közelébe helyezett ventillátor. Javasolják, hogy napközben sötétítsünk be, hogy megakadályozzuk a belső terek túlzott felmelegedését. Tanácsos kerülni a hosszú ideig tartó főzést, sütést, forró ételek készítését, és ajánlják a lakás páratartalmának csökkentését, valamint a légmozgás fokozását ventilátorral.
