Több pénz Ukrajnának, kevesebb Afrikának
Az orosz–ukrán háború lezárásában az afrikai országok különösen érdekeltek, ugyanis az ENSZ adatai szerint amíg 2021-ben 80 milliárd dollár közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) érkezett a kontinensre, addig tavaly már csak 45 milliárd. Elemzők szerint a kiesett összeg pedig leginkább Ukrajna megsegítésére érkezett.
Ezen befektetések helyére – Kína mellett – Oroszország kíván lépni. Igaz, Putyin már 2019-ben is azt ígérte, hogy öt év alatt 40 milliárd dollárra nő az Afrikával folytatott kereskedelem, ám az időközben 14 milliárd dollárra zsugorodott és továbbra is egyoldalú maradt – hétszer több az orosz export, mint az import. Sőt, a kontinensre irányuló FDI-ből az orosz mintegy egy százalékot tesz ki.
Afrikában a legtöbb befektetést az elmúlt években az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Államok hajtotta végre, igaz, Kína aránya egyre nő.
Noha a The National szerint az afrikai országokat aggasztja Moszkva azon törekvése, hogy a nyugati szankciókat megkerülve üzleteljenek, Putyin céljainak megágyazva ígéretet tett arra, hogy a következő hónapokban hat országnak – Burkina Fasónak, a Közép-afrikai Köztársaságnak, Eritreának, Malinak, Szomáliának és Zimbabwénak – ingyenesen biztosít gabonaszállítmányt, miután a Fekete-tengeri gabonamegállapodás egészét nem hosszabbították meg.
Az afrikai Stratégiai Tanulmányok Központjának elemzése szerint a csúcstalálkozó megmutatta, hogy Afrika egyre fontosabb az orosz külpolitikában, ugyanis ezen kontinens a „legbefogadóbb” az orosz elköteleződés felé és legkevésbé elítélő a háború kapcsán. Mint hozzáteszik:
Bár az orosz–afrikai gazdasági kapcsolatok szerények, a kontinens olyan globális színpadot biztosít Oroszország számára, ahonnan Moszkva felpezsdítheti geostratégiai pozícióját. Ám összességében Afrika többet jelent Oroszországnak, mint Oroszország Afrikának.
Afrika helyet követel a nemzetközi szervezetekben
Álláspontjuk előmozdítására Putyin megerősítette az Afrikai Unió teljes jogú G20-tagságának az igényét, amelyről a döntés a szeptemberi, Újdelhiben tartandó csúcson meg is születhet.
A teljes G20-tagság, sőt az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja is prioritás lenne Afrika számára, egy olyan eredmény, amely egy szövetségi rendszerbe is illeszthetné a fekete kontinens országainak egy részét.
Számos elemző korábban rávilágított arra, hogy a Nyugat számonkérő és demokráciát – akár jogosan – kritizáló Afrika-politikája kevés eredményt fog elérni Oroszországgal – és Kínával – szemben, amely nem avatkozik a belpolitikai eseményekbe, helyette a gazdasági és nemzetközi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. A különbözőségek ellenére az afrikai kontinens országai nem kívánnak többé alárendelt szerepben lenni, méltányosságot és helyet követelnek maguknak a nagyhatalmak asztalánál.
