Amit a baloldali politikus szabadon megtehet, azért a jobboldalit börtönbe zárnák

A magyar baloldal szabadon megteheti azt, amiért az egykori amerikai elnököt most börtönbüntetésre ítélnék.

Montgomery, 2023. augusztus 5. A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Republikánus Párt alabamai szervezetének javára adományt gyûjtõ rendezvényen az Alabama állambeli Montgomeryben 2023. augusztus 4-én. Az amerikai elnökválasztás 2024 õszén esedékes. MTI/AP/Butch Dill Fotó: Butch Dill

Ahogy arról lapunk is beszámolt, ismét vádat emeltek Donald Trump volt amerikai elnök ellen. 

Ennek kapcsán a Mandiner megjegyzi, hogy kis túlzással ez csak a szokásos ügymenet, a republikánus politikusnak ugyanis néhány hónapon belül ez már a harmadik bűnvádi eljárása, elnökként pedig megindult ellene az alkalmatlanná nyilvánítási, úgynevezett impeachment procedúra is. Tehát a lap szerint az egykori elnök üldözése nem okozott különösebb meglepetést, inkább sok tanulságot. 

Az első meghallatáson döntenek arról is, hogy milyen óvadékfeltételekkel védekezhet szabadlábon a volt elnök.

A mostani ügyészségi dokumentáció 45 oldalon keresztül taglalja, hogyan befolyásolta a 2020-as, a bukásával végződő választási eljárást Trump. Jack Smith különleges ügyész indítványa összesen négy vádpontot tartalmaz, s nem fukarkodik a jogi kifogásnak látszó, ám politikai manifesztumként is értelmezhető nyilatkozatokkal

− fogalmaz a Mandiner.

Felhívják rá a figyelmet, hogy Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora szerint alapvetően dezinformációval vádolják Trumpot. Mint a Fox News amerikai csatornának kifejtette:

amit a vádirat állít, miszerint Trump valótlanságokat terjesztett, hogy aláássa a 2020-as választás integritását, valójában része a szólásszabadságnak.

Márpedig az az amerikai alkotmány úgynevezett első kiegészítése által védett jog.

A szakértő ráadásul a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésére is rámutatott, ami alapján az ilyen és hasonló állítások kriminalizálása olyan széles cenzori hatalmat adna a kormánynak, amelyre sem e bíróság eseteiben, sem alkotmányos hagyományainkban nem volt példa. E hatalom gyakorlásának puszta lehetősége is borzongást kelt.

A vádirat azért többet is állít, például azt, hogy Trump és „összeesküvő társai” az eredményhirdetés nyomán formálódó utcai erőszak közepette arra használták fel a zavart, hogy

kettőzött erővel terjesszék hamis állításaikat a választási csalásról,

és ezekre alapozva meggyőzzék a kongresszus tagjait a hitelesítés további elhalasztásáról. Sőt állítólag Trump tisztviselőket is győzködött arról, találjanak több republikánus szavazatot, a tömeget pedig rászabadította a Capitoliumra. 

A lap szerint a 2020-as voksolással kapcsolatban azért vennék elő, mert a szólásszabadság jogával élve többször is csalással vádolta meg (az ügyészség szerint alaptalanul) politikai ellenfeleit. Kétségtelen, ezt regnáló elnökként tette, ám egyúttal amerikai állampolgárként is.

Amint arról már a lapunk is beszámolt, a vádirat másik gyenge pontja, hogy az arra alapoz, Donald Trump tisztában volt vele, hogy az általa a választási eredményekkel kapcsolatban tett állítások hamisak. Igen ám, csakhogy az exelnök azt mondta, amit a jogászoktól és a tanácsadóitól hallott. Tehát a különleges ügyész gyakorlatilag azt kéri számon rajta, hogy hitt a saját ügyvédeinek.

Az egykori elnök szerint azonban az Egyesült Államok alkotmánya nem tartalmaz olyan kitételt, ami megakadályozná indulását a választáson.

Mindenesetre rögzíthetjük: az Egyesült Államokban a papíron független igazságszolgáltatási rendszer egy közelgő választási kampányban hivatalos vádemelés részeként jelölheti meg bűnösként azt, aki csalást emleget, illetve jó, kétségtelenül nem finomkodva és az elnöki székből kételyeit fejezi ki az adott választási eredménnyel kapcsolatban − jegyzi meg a Mandiner. 

Ezzel szemben a lap szerint Magyarországon, az Amerikából pénzelt szervezetek vonják kétségbe hazánk demokratikus voltát, fejezik ki aggodalmukat a fékek és egyensúlyok állítólagos hiánya miatt.

Az ellenzék, illetve annak néhány emblematikus képviselője pedig mit csinált az elmúlt években? Sok mindent ugyan nem, de egyet biztosan: megkérdőjelezte a 2022 tavaszi magyar választások tisztaságát, sőt, egyesek egyenesen csalást kiáltottak.

− hívja fel rá a Mandiner. Emlékeztetnek, például Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, aki a később provokációnak minősülő marosvásárhelyi szavazólapbotrány nyomán nyilatkozott így a Fideszről: „Annyira rettegnek a vereségtől, hogy még a legegyértelműbb csalástól sem riadnak vissza.” Karácsony Gergely főpolgármester, egykori miniszterelnökjelölt-jelölt pedig így: „Mindig is tudtuk, de most lelepleződtek: a Fidesz csalni akar a választáson.”

De idézhetjük magát Gyurcsány Ferencet is, aki a választások után azt mondta a DK kongresszusán, hogy a Fidesz-kormány törvénytelen és erkölcstelen! A DK elnöke szerint a választás eredménye nem mindig fejezi ki a nép akaratát. „Ez a kormány törvénytelen, ez a kormány erkölcstelen, ez a kormány becstelen, ez a kormány bűnöző.”

Később, májusban a parlamentben pedig kifejtette: „A választás csak akkor hű tükre a népakaratnak, ha a választás szabad és tisztességes, de Magyarországon az eszmék, gondolatok szabad áramlása helyett a hatalom manipulált nyilvánossága veszi körül az embereket, ezért nem szabad a választás. Az ilyen választáson nyugvó kormány törvénytelen.”

Innentől kezdve pedig a DK-s politikusok mantraszerűen hajtogatták, hogy az Orbán-kabinet törvénytelen.

Világos. Az ellenzék vezető politikusai szerint a Fidesz csalt a tavalyi választáson, Gyurcsányék egyenesen azt állítják, illegitim és törvénytelen a jelenlegi kabinet. Túl azon, hogy ezzel három millió Fidesz-szavazót is megsértenek, a magyar intézményrendszer függetlenségét is erőteljesen megkérdőjelezik, itthon és külföldön egyaránt 

− fogalmaz a Mandiner, amely szerint ezen persze aligha lepődünk meg, ám ha a hatalomba jutásra a leszerepelt magyar baloldalnál jóval esélyesebb Trumpot hasonló okokból az ottani igazságszolgáltatás börtönnel fenyegeti, úgy akár az is felvetődhet, a hazai ellenzék körmére lehetne nézni ebben a témakörben. 

Hozzáteszik: Ezt természetesen nem javasolnánk, sőt, ám azt a következtetést azért levonnánk:

a jelek szerint Magyarország a demokrácia, a hatalmi ágak szétválasztása és a szólásszabadság szempontjából lényegesen jobb helynek számít, mint Joe Biden Amerikája.

Magyarország ugyanis szerencsére demokrácia, így nálunk ilyesmi fel sem merül − jegyzi meg a lap.

Borítókép: A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Republikánus Párt alabamai szervezetének javára adományt gyűjtő rendezvényen az Alabama állambéli Montgomeryben (Fotó: MTI/AP/Butch Dill)