Az ukrán védelmi miniszter szerint Zaluzsnijnak világosan meghatározott feladatai vannak, és ezek közé nem tartoznak a külföldi műveletek, az ő feladata a fegyveres agresszió visszaverése Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ők kizárólag az oroszok által megszállt területek felszabadításán dolgoznak.
Ugyanakkor a német lap szerint a támadást éppen azért vihették véghez, hogy elvágják Oroszországot a földgázon szerzett profittól és Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolási potenciálját az energiahordozó kapcsán.
A Der Spiegel szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tudott a támadásról, ám az incidenst a lap Németország biztonsága elleni támadásnak nevezte.
Amint arra a Kyiv Post is emlékeztet, az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken 2022. szeptember 26-án észleltek először repedéseket, amelyeket miután a svéd hatóságok megvizsgáltak, szabotázsakciónak nyilvánították az esetet. Kezdetben Oroszország is gyanúsított volt, noha Moszkva dollármilliókat bukott a földgázkiesés miatt. Igaz, Oroszországnak egy úgynevezett „hamis zászlós hadművelet” is a hasznára válhatott, ugyanis a földgázkínálat szűkítésével megnőttek az energiaárak, ezzel Kijev nyugati szövetségesei nehezebb helyzetbe kerültek. Ukrajna mellett a kezdetektől az Egyesült Államokat is lehetséges végrehajtónak nevezték meg a nemzetközi médiában.
A The New York Times már márciusban arról számolt be titkosszolgálati információkra hivatkozva, hogy egy ukránbarát csoport vihette véghez a támadást. Akkor Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezető tanácsadója kijelentette, hogy Ukrajnának nincs köze a balti-tengeri incidenshez, és nincs információja ukránbarát szabotázscsoportokról.
Amint arra a Der Spiegel is felhívja a figyelmet, az ügy azért kínos, mert Németország az egyik legnagyobb európai támogatója Kijevnek a háborúban, ám a vezeték tényleges bizonyítékokon alapuló fölrobbantásával a német társadalom akár el is fordulhatna a háborúban álló országtól.
