Ketyegő bomba a Dél-kínai-tengeren – Peking szerint Amerika viszályt szít a térségben

Kína szerint az Egyesült Államok „az izmait mutogatja”, „elferdíti a tényeket” és ott avatkozik be, ahol nincsen joga.

Ausztrál és Fülöp-szigeteki hadgyakorlat a Dél-kínai-tenger közelében, 2023.08.25-én. (Forrás: OsintTV / Twitter)

Az Egyesült Államok provokációk sorozatát követi el a Dél-kínai-tengeren, legutóbb, amikor támogatásáról biztosította a Fülöp-szigeteket a Renai-zátony felett – olvasható a Global Times angol nyelvű kínai hírportál cikkében.

Amint a portál hozzáteszi: 

Washington célja, hogy viszályt szítson Kína és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) között, ami a regionális biztonságot egy ketyegő bombává változtatja és széthúzást eredményez.

China has released fresh footage of its coast guard using water cannons against a Filipino boat in the South China sea. The Philippines had earlier summoned Beijing's ambassador to convey a diplomatic protest over the confrontation. https://t.co/7GDMKidsLO pic.twitter.com/5bnhOGXvpf

— DW News (@dwnews) August 8, 2023

A portál Karl Thomast, az Egyesült Államok legnagyobb előretolt flottájának parancsnokát is idézte, aki Peking aggresszív viselkedését emlegette a Dél-kínai-tengeren – amely egészét Peking saját területének tartja –, ellenőrzést szorgalmazva, miután Kína professzionális és visszafogott módon, vízágyúkkal rettentette el a hónap elején azt a Fülöp-szigeteki hajót, amely az említett zátonyra – nemzetközi nevén a Second Thomas zátonyra – igyekezett. Ott egy rozsdaálló hajóroncs is található, amelyen egy maréknyi Fülöp-szigeteki katona teljesít szolgálatot, ám a kontingens rendszeres utánpótlásra szorul a távoli szolgálati helyen.

A Second Thomas zátony mintegy 200 kilométerre található a Fülöp-szigetektől és több mint ezer kilométerre a kínai szárazföldtől. Manila már többször leszögezte, hogy sosem mondanak le róla, amelyet ha Peking megszerezne – ahogy azt a többi térségbeli zátony esetében is megtette már –, vélhetően katonai bázist alakítana ki rajta.

China’s Ministry of Foreign Affairs claimed the shoal has always been part of China’s territory and that in 1999, the Philippines sent BRP Sierra Madre and deliberately ran it aground to permanently occupy the area. https://t.co/zHafkzNpoW | @onenewsph pic.twitter.com/i0HEArlvo9

— The Philippine Star (@PhilippineStar) August 7, 2023

A Japánban székelő Thomas vezette flotta nem kevesebb mint 70 hajót, mintegy 150 repülőgépet és több mint 27 ezer tengerészt jelent. A parancsnok szerint éppen a pekingi vízágyúk miatt van rájuk szükség a térségben – idézte őt a The Jakarta Post.

A kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-bin hétfőn Thomas megjegyzéseire reagálva azt mondta: 

Nehezen értjük, miért tette az amerikai parancsnok a tényeket elferdítő, viszályt szító és izmokat feszegető megjegyzéseket. A kínai parti őrség megteszi a szükséges intézkedéseket Kína szuverenitásának, tengeri jogainak és érdekeinek védelme érdekében. Ez minden kifogáson felül áll. Az USA-nak nincs joga beavatkozni.

Mint ismert Washington a térségbeli szövetségesei, mint Ausztrália, Fülöp-szigetek, Malajzia kérésére van jelen, éppen a kínai fenyegetést és terjeszkedést „ellensúlyozva”.

Chinese artificial island military base being built in Philippines economic claim zone in the Spratly Islands, South China Sea...Mischief Reef... #SouthChinaSea pic.twitter.com/IuPrtknUuh

— GlobalPositioningShane (@GPSCanyonDrive) February 16, 2023

Vang azonban arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a térség békéjének és stabilitásának megzavarásával és szabotálásával. Ugyanis Kína és az ASEAN közötti viszály jelentős károkat fog okozni a térség országainak.

Pekinget a múlt héten különösen aggasztotta, hogy Ausztrália és a Fülöp-szigetek megtartották első közös hadgyakorlatukat a Dél-kínai-tenger közelében, amely során egy ellenséges ellenőrzés alatt álló sziget visszafoglalását szimulálták. A felek közös járőrözést is terveznek a térségben. De a múlt héten az Egyesült Államok és Japán is csatlakozott a két ország haditengerészeti gyakorlatához, mint fogalmazták azzal a céllal, hogy megerősítsék az együttműködést a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség megvalósítása érdekében.

In a significant military exercise Friday on the northwestern Philippine coast facing the disputed South China Sea, Australian and Filipino forces backed by U.S. Marines exercised retaking an island that had been taken by hostile forces: Report pic.twitter.com/o4K8XOfJ0w

— OsintTV 📺 (@OsintTV) August 27, 2023

Az amerikai elemzők egyik legfőbb aggodalma, hogy Kína növekvő katonai képességei, magabiztossága, valamint a kétoldalú kapcsolatok romlása idézhet elő konfliktust Peking és Washington között. Az elemzők hozzáteszik, hogy a két nagyhatalom között a csendes-óceáni térség növekvő feszültsége, a dél-kelet-ázsiai kínai előretörés, de legfőképpen Tajvan elfoglalása szolgálna alapjául a konfliktusnak.

Borítókép: Ausztrál és Fülöp-szigeteki hadgyakorlat a Dél-kínai-tenger közelében, a felek egy „ellenséges ellenőrzés alatt álló sziget visszafoglalását” szimulálták, 2023. 08. 25-én. (Forrás: OsintTV / Twitter)