Az űrkutatás fennkölt szakma, ott minden szónak súlya van, és minden elnevezés sokat elárul arról, ki miként gondol saját tevékenységére. Az első amerikai űrkutatási programok a római mitológiából kölcsönözték a nevüket, Mercury, Gemini és Apollo volt a sorrend. A szovjetek programjai ezekkel szemben a Vosztok (Kelet), Voskod (hajnal) és Szojuz (egység) voltak, némileg eltérő célokkal és eredményekkel, de minthogy ezek voltak az űrverseny napjai, össze lehet őket hasonlítani.
A Vosztok–1 vitte fel Jurij Gagarint az űrbe, a Mercury program keretében a Friendship (barátság) 7 nevű űrhajó tudott ezzel versenyezni tíz hónappal később, mikor John Glenn elsőként Föld körüli pályára tette hajóját. Az Apollo-program nagy sikere, a holdraszállás 1969-ben, nyolc évvel azután, hogy Gagarin elsőként űrbe jutott, megdöbbentő mérnöki teljesítmény. Az utolsó Apollo, a 17. a sorban 1972-ben repült.
Az első Szojuz 1966-ban emelkedett az égbe, kisebb-nagyobb módosításokkal pedig ma is ezt teszi, azaz ötvenhét éve szorgalmasan szeli az űrt az űrhajó.
Eredetileg a Szaljut (üdvözlés), majd a Mir (béke) űrállomásokra szállított legénységet, később ez volt a Nemzetközi Űrállomásra tartó egyedüli szállítóegység, mikor az amerikaiak beszüntették saját űrsiklóprogramjukat.
A két óriás mellett sokáig eltörpült a kínai űrprogram. Az első hordozórakétájuk a Hosszú menetelés nevet kapta Mao Ce-tung híres hadicsele után. Az ország először 1970-ben tudott egy műholdat Föld körüli pályára tenni, a Dong Fang Hong 1-et (A kelet vörös). Mao 1977-es halálát követően a forradalmi nevek eltűntek, és a kínaiak inkább visszanyúltak a régmúltba. A mai is használatos Sencsou (isteni hajó) egy szójáték, a névben benne foglaltatik Kína neve mint isteni birodalom, valamint a klasszikus művekben az isteni vizek a Tejutat jelentik, amelyen a hajó siklik. A kínaiak saját állandó űrbázist állítottak fel, amely a Tiangong (Mennyei palota) nevet kapta. A három modul Tianhö (Mennyei harmónia), Ventian (Mennyei küldetés) és Mengtian (Mennyei álom) névre hallgat, sőt a Hosszú menetelés rakétát is átnevezték Isteni nyílvesszőre. A kínai holdprogram a Csang’ö (Chang’e) nevet kapta, aki a kínai mitológiában a Hold istennője.
Az se teljesen mindegy, hogy minek nevezzük azokat, akik feljutnak az űrbe. Az amerikaiak az asztronauta nevet kapják, az oroszok viszont kozmonauták, s megjelentek mellettük a kínai tajkonauták. Az amerikaiak az asztronauta kifejezéssel a csillagok megcélzását hangsúlyozták, az oroszok a kozmosz használatával az űr meghódítását. A kínaiak hasonlóképpen költőiek, az ő űrutazóik „mennyei navigátorok”.
A nevek összehasonlítása alapján is látható, hogy hiába az együttműködésről való sok beszéd, kedves mosoly és nyilatkozat, Bajkonurból szeptember 15-én két kozmonauta és egy asztronauta fog feljutni a Nemzetközi Űrállomásra, függetlenül attól, hogy az említett három ember ugyanazt a munkát végzi, csak egyiküknek amerikai az útlevele.
Borítókép: Szovjet kozmonauták fotója és emlékükre felcímkézett italok Moldova szakadár részén, Tiraszpolban (Fotó: Mirkó István)
