Gyengül Ukrajna támogatottsága?

Repedezni látszik az Ukrajna támogatása körül szerveződő nyugat-európai egység. Választások közeledtével, belpolitikai problémák miatt vagy épp az ukránok lépéseire reagálva korábbi leghangosabb támogatói közül néhány mintha kezdene kihátrálni Kijev mögül.

2023. 09. 22. 15:31
ZELENSZKIJ, Volodimir; MORAWIECKI, Mateusz
Aachen, 2023. május 14. Az idei Károly-díjjal kitüntetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kezet fog az elismerés átadási ünnepségén az aacheni városházán 2023. május 14-én. Az 1950-ben alapított díjat az európai egység érdekében kifejtett kiemelkedõ tevékenységért ítéli oda évente Aachen városa. MTI/EPA pool/Friedemann Vogel Fotó: Friedemann Vogel
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz elképzelni, hogy Putyin nem dörgöli a kezét – írja a Politico hírportál cikke, amely az ukrán háborús erőfeszítések körüli szövetség látványos lazulását taglalja. De miért jutott erre a következtetésre a tekintélyes médium munkatársa?

Az orosz invázió kezdetétől fogva Ukrajna legfontosabb támogatói közé tartozott Szlovákia, a balti államok és mindenekelőtt Lengyelország, amely eddig az ukránok ötödik legnagyobb fegyverszállítója volt. Csütörtökön aztán robbant a hír, miszerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy televíziós interjúban bejelentette, hogy országa 

nem küld több fegyvert Ukrajnának, inkább saját hadserege modernizálására koncentrál.

A lépés előzményeiről már lapunk is beszámolt: az ukránok beperelték Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot a gabonaimport-tilalom egyoldalú meghosszabbítása miatt és importtilalmat vezettek be egyes lengyel mezőgazdasági termékekre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig az ENSZ előtt mondott beszédében – bár konkrétan nem nevesítette a lengyeleket – meglehetősen erősen fogalmazott szomszédai viselkedésével kapcsolatban.

Ugyan a lengyelek később valamelyest tompítani igyekeztek az elhangzottakat, az nyilvánvaló, hogy az október közepén esedékes választások közeledtével Varsóban is kényes téma lett Ukrajna támogatásának volumene, már csak azért is, mert az ország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet, akik nagyvonalú szociális ellátásban is részesültek.

Szintén választások lesznek hamarosan (egészen pontosan szeptember 30-án) egy másik, Ukrajnát a kezdetektől lelkesen támogató szomszédos országban, Szlovákiában. Bár a szlovák kormány továbbra is kiáll háborúban álló szomszédja mellett, a felszín alatt az emberek elégedetlensége egyre nő.

Ha van egy olyan társadalom, ahol csak 40 százalék helyesli az Ukrajnának történő fegyverszállítást, és a kormány szinte a baltiak szintjén nyújt támogatást, annak következménye lesz

− idézi Milan Nicet, a Német Külkapcsolati Tanács munkatársát a Politico cikke.

A közvélemény-kutatások szerint jó esély van arra, hogy Robert Fico volt miniszterelnök nyeri a voksolást, ő viszont már korábban ígéretet tett arra, hogy ha kormányra kerül, azonnal leállítja a fegyver- és lőszerszállítást. 

Fico egyébként az Oroszország elleni szankciókat is ellenzi.

Az Ukrajna mellett szilárdan kiálló balti államok vezetői közül is talán a leghangosabb volt Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki összeköttetései révén igen hatékonyan képviselte az ukrán érdekeket például Brüsszelben – egészen idén augusztusig. Akkor azonban kiderült, hogy míg a miniszterelnök asszony az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megszakításáért kardoskodik, férje cége vígan üzletel a nagy orosz medvével. Kallasra, aki eleinte megvédte férjét, össztűz zúdult nem csak ellenzékétől, de a koalíción belülről is, a hangja „elhalkulása” pedig komoly érvágás Kijev számára.

Nem csupán Európában van azonban elegük az embereknek az ukrán háborús erőfeszítésekbe ölt egyre elképesztőbb összegekből. Az Egyesült Államokban is erősödnek azok a hangok, amelyek megkérdőjelezik a támogatás létjogosultságát. Amerika az invázió kezdete óta több mint 100 milliárd dollárnyi segélyt küldött Ukrajnának, amit Biden elnök most újabb 24 milliárddal fejelne meg – ezt azonban 

nem lesz könnyű keresztülvernie a republikánus többségű képviselőházon.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.