Itt tartunk, Brüsszel fizet Soros helyett

A hazai baloldali sajtó hangzatos cikkei a Nyílt Társadalom Alapítványok Európából történő kivonulásáról csupán a figyelemelterelést szolgálhatták arról, hogy a Soros-hálózat működésének átszervezésével az Európai Unió a korábbiaknál jóval nagyobb összegekkel száll be a tőzsdespekuláns projektjeinek finanszírozásába. A változás része az is, hogy Sorosék a hangsúlyokat áthelyezik: a jövőben elsősorban a kelet-közép-európai térségre fókuszálnak.

Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: CLEMENS BILAN

Érdekesség, hogy az OSF „távozása” kapcsán a G7 bagatellizálni igyekezett azt az évi két-három milliárd forintot, amellyel az alapítványok a magyarországi programokat pénzelték, megemlítették, hogy még olyan kevésbé ismert szervezetek is egyenként 2-2,3 millió dollárnyi támogatásban részesültek öt év alatt, mint az Emberség Erejével Alapítvány, az Alternatív Közösségek Egyesülete vagy a Civil Kollégium Alapítvány.

Alex Soros cáfol

A teljes kivonulásról szóló híreszteléseket azonban maga Alex Soros cáfolta a napokban a Politico nevű lapban közölt véleménycikkében.

Soros György fia szerint az átalakítás a hangsúlyok áthelyezését jelenti, s Kelet-Európában például még fokozni is tervezik a tevékenységüket. Számos program folytatása mellett a részben Budapesten működő CEU-t is támogatni fogják. „Az olyan hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros elhagyja Európát, félrevezetők. Nem távozunk” – tette egyértelművé az írásában Alex Soros. 

A kontinens helyzetét értékelve kifejtette, hogy alapítványuknak változtatnia kell, csakúgy, ahogy a berlini fal leomlása után, amikor erőfeszítéseik középpontjában a közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozása állt; és ahogy a 2008-as gazdasági válságot követően, amikor először fokozták munkájukat Brüsszelben és Nyugat-Európában. Mindebből világossá válik, hogy a kelet-közép-európai térségnek, benne hazánknak továbbra is stratégiai jelentőséget tulajdonítanak Sorosék.

A spekuláns zsebében az uniós elit

Az új finanszírozási csatornák kialakításán éveken keresztül ügyködött a Soros-hálózat. Korábban a Magyar Nemzet cikksorozatban mutatta be, hogy rendre megjelennek a brüsszeli pénzek a Soros-szervezeteknél, különböző pályázati források formájában.

Soros György 2017-ben személyesen tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság akkori elnökével, és a 444.hu értesülése szerint Michael Roth, a Merkel-kormány európai ügyekért felelős államtitkára is segített egyengetni a kapcsolatot. Az már évekkel ezelőtt kiderült, hogy gyakorlatilag Soros zsebében van az uniós bürokrácia. A DC Leaks nevű szivárogtató portál 2016 augusztusában publikált az OSF belső adatbázisából származó mintegy 2500 dokumentumot, ezek között volt a Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019 című kiadvány is. A lista szerint Soros György akkor 226 politikusnál bírt valamilyen befolyással az összesen 751 képviselőből álló EP-ben. Ezzel a létszámmal Sorosé volt a legnagyobb frakció az uniós testületben.

Mindez a jelenre vetítve azt is jelenti, hogy Soros közvetlen finanszírozás nélkül is érvényesítheti az érdekeit Európában, hiszen az uniós pénzforrásokról a megbízható szövetségesei döntenek, akik bőkezűen osztják az eurókat a nyílt társadalom szellemiségét valló NGO-knak és sajtóorgánumoknak. 

Brüsszelből ömlik a pénz a Soros-hálózathoz

Tehát csupán a súlypontok áthelyezéséről beszélhetünk, illetve a finanszírozásban lesz változás, az unió az eddigieknél is erőteljesebben támogatja majd a Soros-hálózat céljait.

A korábban az OSF által finanszírozott soft-power projektek pénzelését az Európai Bizottság veszi át. A testület által nemrégiben létrehozott, Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) nevű alapnál a nemzeti kormányok megkerülésével pályázhatnak támogatásokért a „civilek”, hat éven keresztül. A program teljes kerete a 2021–2027-es költségvetési időszakra másfél milliárd euró, amiből a következő két évben csak az uniós értékek védelmének jelszava alatt ötvenmillió eurót, vagyis húszmilliárd forintot juttatnak az egyes tagállamok NGO-ihoz. Az Ökotárs Alapítvány például 3,4 millió euró, vagyis 1,4 milliárd forint felett rendelkezhet.

A Political Capital és a 444.hu kiadója, a Magyar Jeti Zrt. közös, Lakmusz nevű projektjét is elképesztő összegekkel finanszírozza Brüsszel. Amint a Tűzfalcsoport kiderítette, a „tényellenőrző” – valójában cenzorálási funkciókat ellátó – központ 2025-ig tartó szerződést kapott az Európai Bizottságtól, több százezer euró értékben. A félmilliárd forintot is meghaladó összegről szóló kontraktus kedvezményezettjei között megtalálható a Soros-pénzekből a korábbiakban ugyancsak részesített Mérték Médiaelemző Műhely, valamint az IDEA Alapítvány is.

A következő napokban cikksorozatban mutatjuk be, hogy milyen célokat, szervezeteket és mekkora összegekkel pénzelnek a brüsszeli intézmények.