Orosz drónmaradványok zuhantak Románia területére + videó

A román védelmi miniszter hétfőn még cáfolta, ma már megerősítette az információkat.

2023. 09. 06. 14:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy orosz drónról származó törmelék hullott Románia területére, miután Oroszország egy ukrán kikötőt vett célba a Dunán – közölte szerdán Angel Tilvar román védelmi miniszter. Ahogy fogalmazott:

Nagyon nagy területet vizsgáltunk át, beleértve azt a területet is, amelyről a közbeszédben viták folytak, és megerősítem, hogy olyan darabokat találtunk, amelyek drónról származhatnak.

Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő is megerősítette az információkat a közösségi oldalán.

A védelmi minisztérium (MAPN) által kirendelt csapatok az ukrán Izmail folyami kikötővárossal szemben található romániai Plauru falu téréségében, a parttól száz méternyire, sűrű növényzet között találták meg a dróndaraboknak tűnő tárgyakat, amelyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá, hogy megállapítsák eredetüket, és azt, hogy mikor kerültek oda.

Oroszország azóta bombázza a Duna-parti ukrán kikötőket, amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó újraindítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást, így nem meglepő, hogy az ukrán–román határ közelében rakéták és drónok törmelékei hullanak a földre. Szerdára virradóra például egy mezőgazdasági munkás halt meg egy ilyen támadás miatt.

Klaus Iohannis román államfő leszögezte, hogy ha beigazolódik, hogy orosz drón darabjait találták meg román területen, az a NATO-szövetséges Románia területi épségének és szuverenitásának súlyos megsértését jelenti, és teljességgel elfogadhatatlan. Hozzátette, hogy az ukrán civil infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekmények, amelyek a román határ közvetlen közelében történnek.

Mi azonban készenlétben állunk, állandó kapcsolatban a többi NATO-szövetségessel. Ismétlem: a NATO keretében Románia roppant erős, történelme legerősebb biztonsági garanciáival rendelkezik

– emelte ki a román elnök.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ukrajna hétfőn kezdetben azt állította, hogy egy orosz rakéta törmelékei román területre estek, amit Klaus Johannis román elnök határozottan cáfolt.

A védelmi minisztérium akkor még arról tájékoztatott, hogy 

a hétvége során és elmúlt éjjel is valós időben figyelték az ukrán dunai kikötők közelében lévő infrastruktúrát ért, az orosz dróntámadások által generált helyzetet, és az Orosz Föderáció által használt támadási eszközök egyetlen pillanatig sem idéztek elő közvetlen katonai fenyegetést Románia területére vagy felségvizeire nézve.

 A tárca a közleményében hozzátette: Oroszország támadásai az ukrajnai civil létesítmények és polgári infrastruktúra ellen indokolatlanok és mélyen ellentétesek a nemzetközi emberjogi normákkal.

Tavaly novemberben a NATO válságtárgyalásokat tartott, miután egy rakéta Lengyelország határvidékén csapódott be. Akkor hetekig találgattak a szakértők a rakéta származási helyéről. Joe Biden amerikai elnök később azt mondta, hogy a rakétát valószínűleg nem Oroszországból lőtték ki.

NATO-tagként Romániát és Lengyelországot védi a katonai szövetség szerződéseinek 5. cikke, amely kimondja, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.

Ami az ötödik cikk híres fogadalmát illeti, miszerint minden tag a másik segítségére siet, ha támadás éri, bölcsebb, ha nem olvassa el, ha érzékeny vagy idealista hajlamú

– erről már Peter Hitchens brit konzervatív szerző írt egy véleménycikkben, aki sok évtizedes pályafutása során meglehetősen sok dolgot látott a NATO körül. A Mail on Sunday brit lap rovatvezetője szerint a NATO-szerződésének ezen pontja egy jelentős menekülési utat tartalmaz. 

Egy nagyon ravasz brit diplomata egyszer elmagyarázta nekem, hogy az amerikai szenátus soha nem ratifikálta volna a NATO-szerződést, ha az valódi kötelezettség lett volna. És éppen ezért nem is az. A záradék kimondja, hogy minden aláíró fél segítséget nyújt a megtámadott félnek vagy feleknek azáltal, hogy egyénileg és a többi féllel közösen haladéktalanul megteszi az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is. Vagyis a tagállam továbbra is szabadon dönthet arról, hogy szükségesnek tartja-e az erőszakot vagy egyáltalán alkalmaz-e erőszakot. Az erőszakot nem tartalmazó fellépés egyértelműen csak lehetséges válaszlépésként szerepel. Ezért volt állandó hidegháborús kétely, különösen a németek körében, hogy egy amerikai elnök feláldozná-e Chicagót vagy Los Angelest Frankfurtért vagy Münchenért, ha arra kerülne a sor

– írja a neves szerző.

Borítókép: Pillanatkép az orosz dróntörmelékek becsapódásáról (Forrás: Facebook/Oleg Nikolenko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.