„Sokakból ellenérzést váltott ki, hogy a marokkói televízió kezdetben nem jelezte: nagy a baj”

Az európai uniós, amerikai, kínai és arab országok vezetői mellett Cristiano Ronaldo is felajánlotta a segítségét a marokkói földrengés túlélőinek.

2023. 09. 10. 19:04
Marrákes, 2023. szeptember 9. Az elõzõ éjszakai földrengésben megrongálódott épület Marrákesben 2023. szeptember 9-én. A 7-es magnitúdójú földrengés hatalmas károkat és pánikot okozot és nyolcszázhúsz halálos áldozatot követelt. A marokkói média szerint ez a legerõsebb földrengés, amely eddig a királyságot sújtotta. MTI/EPA/Dzsalal Morsidi Fotó: Dzsalal Morsidi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A családom elveszítette az otthonát, az ingóságait és mindent. Semmijük sem maradt” – írta le a marokkói földrengés utáni helyzetet egy a BBC brit közszolgálati csatornának nyilatkozó helybéli.

Amint arról lapunk is beszámolt korábban, péntek éjjel a Richter-skála szerinti 6,8-as erősségű földrengés rázta meg az észak-afrikai országot, amely epicentruma az Atlasz-hegységben található Al-Hauz tartományban volt, Marrákestől mindössze 72 kilométerre délnyugatra. A katasztrófának már most több mint kétezer halálos áldozata és mintegy ugyanennyi sérültje van, ám vélhetően számuk tovább emelkedik majd az elkövetkező napokban.

A marokkói helyzetről lapunk, Tárik Meszárral, az Eurázsia Központ és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kutatójával készített interjút.

A törökországi és szíriai földrengések most sokaknak az eszébe juthatnak. Ott a heves rengés mellett az épületek statikai állapota is tetézte a katasztrófát. Marokkóban is hasonló okokra vezethető vissza mindez?

– Törökországban szeizmikus építési szabályok vannak érvényben, viszont ezek be nem tartása miatt a februári földrengések jóval nagyobb pusztítást végeztek. Marokkóban ehhez hasonló szabályozásokat ugyan bevezettek az 1960-as években, de csak Agadir régióra terjedt ki, ahol 1960-ban 5,8-as magnitúdójú, több mint 12 ezer áldozatot követelő földrengés pusztított, ami az épületek 70 százalékának a megsemmisülésével járt. A helyzetben változást jelentett, hogy 2002. február 22-én életbe léptettek egy szabályozást, amely az új és a „jelentős változásokon átmenő” épületekre vonatkozik, és olyan követelményeket ír elő, ami által az adott épület minden rázási intenzitásnak ellenáll.

Ennek ellenére mégis az tapasztalható, hogy a mostani marokkói földrengés sok épületet összedöntött vagy megrongált, de ezek jellemzően nem az elmúlt húsz évben épültek, és gyakorta vályogból készült, a rázkódásoknak kevésbé ellenálló építmények.

Összességében elmondható, hogy a földrengés által érintett tartományokban sok épület már csak a korából adódóan sem felel meg a szeizmikus szabványoknak, és gyenge minőségű anyagokból készültek.

Novák Katalin köztársasági elnök felajánlotta már hazánk segítségét az észak-afrikai országnak, és mások mellett a brit mentőcsapatok már a helyszínen vannak. Megint létrejöhet egy olyan széles nemzetközi összefogás, mint Törökország esetében?

– A törökországi eset bebizonyította, hogy katasztrófák idején a nemzetközi közösség példátlan összefogásra képes. Nincs ez másképp most sem, ugyanis a földrengés másnapján folyamatosan érkeztek a bejelentések a különböző országoktól, hogy segítséget akarnak nyújtani Marokkónak. A spanyol miniszterelnök és a német kancellár szinte azon nyomban szolidaritását fejezte ki a katasztrófával kapcsolatban, emellett Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy le van sújtva, és hogy Franciaország készen áll az elsősegélynyújtásra. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig hangsúlyozta, hogy Olaszország hajlandó támogatni Marokkót ebben a vészhelyzetben. Mások mellett Joe Biden amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is együttérzéséről és támogatásáról biztosította a marokkói vezetést és népet.

Az összefogást jól példázza, hogy az Európai Unió tagállamai az Európai Tanácson keresztül egy nyilatkozatban kijelentették:

Mélyen elszomorítanak bennünket ennek a tragikus eseménynek a pusztító következményei […] Marokkó közeli barátaiként és partnereiként készek vagyunk bármilyen módon segíteni

 – áll a VI. Mohamed marokkói királynak címzett nyilatkozatban . Emellett a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai is felajánlották segítségüket, nevezetesen Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Irán, Irak és Jordánia is. Az ENSZ örökségvédelmi szervezete közölte, hogy segíteni fog Marokkónak a nemzeti örökségeket ért károk helyreállítási stratégiájának kidolgozásában. Érdekesség, hogy még a világhírű futballista, Cristiano Ronaldo is reagált az eseményekre, aki felajánlotta, hogy marokkói szállodájában helyezzék el a földrengést túlélőket.

Ugyancsak Törökországban a rengés erősen megkárosította az infrastruktúrát, ami további bonyodalmakat és nehézségeket hozott. Marokkóban milyen a helyzet? Mennyi ember maradt áram és víz nélkül, hány családot kellett kimenekíteni?

– A marokkói földrengés következtében több ezer ember maradt áram és víz nélkül, és több mint tízezer családot kellett evakuálni. Az infrastruktúra egyes területeken súlyosan megsérült, különösen az Atlasz hegységben, ahol az utak egy része járhatatlanná vált és sok otthon összedőlt.

Marrákes történelmi falai megrepedtek és részben összeomlottak, veszélyeztetve a város kulturális örökségét.

Földrengésben megrongálódott épületek Marrákesben 2023. szeptember 9-én. A 7-es magnitúdójú földrengés hatalmas károkat és pánikot okozott. A marokkói média szerint ez a legerősebb földrengés, amely eddig a királyságot sújtotta. (Fotó: MTI/EPA/Dzsalal Morsidi)

Iskolák, kórházak, hidak és gátak sérültek vagy semmisültek meg több városban és faluban, ami jelentős mértékben fogja befolyásolni az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a vízhez való hozzáférést. Az érintett térségben a kommunikációs hálózatok megszakadtak, így sok ember maradt áram, internet vagy telefonszolgáltatás nélkül. A marokkói hatóságok becslése szerint az infrastrukturális károk helyreállításának költségei több milliárd dollárra rúgnak. A Világbank ígéretet tett arra, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújt Marokkónak a helyreállítási erőfeszítések elősegítése érdekében.

A külföldi országok közül sokan szinte azonnal megkezdték a turistáik kimenekítését. A marokkóiak inkább menekülnek, vagy segítenek a mentési munkálatokban? Mit tudni az ottani közhangulatról? Esetleg hibáztatják a kormányt a helyzetért?

– A marokkói fegyveres erők mentőcsapatokat indítottak az érintett térségekbe, ahol ivóvizet, élelmiszert, sátrakat és takarókat biztosítanak a rászorulóknak.

A közhangulattal kapcsolatban elmondható, hogy sokakból ellenérzést váltott ki az a tény, hogy a marokkói televízió kezdetben nem jelentette be, hogy nagy a baj, és később is csak a Medi1 TV jelentetett meg egy szalagcímet a rengésekkel kapcsolatban.

Az epicentrumtól kicsit távolabb élők fejfájásra és szédülésre panaszkodtak, de a rengést követő 1-2 órában nem tudták, hogy mi okozza ezt, majd azután is csak a közösségi médiából értesültek a helyzetről.

Ezt követően álhírek kezdtek terjedni, amelyek arról szóltak, hogy éjjel fél 1-kor is, valamint 3-kor is lesznek utórengések. 

Ezek a hamis híresztelések óriási pánikot keltettek, ami miatt kisebb tömegek a környező utcákon töltötték az éjszakát.

A marokkói királlyal szembeni zúgolódásról mindezidáig nem érkeztek hírek, de az a tény, hogy a földrengéseket rendkívül nehéz pontosan előrejelezni, leveszi a terhet az uralkodóról és a marokkói kormányról. Az előrejelzés elmaradásával kapcsolatban a nemzetközileg elismert egyiptomi geológus és űrkutató, Fárúk el-Báz azt nyilatkozta, hogy a tudomány még nincs azon a szinten, hogy pontosan meg tudja határozni egy földrengés időpontját.

Borítókép: A péntek éjjeli földrengésben megrongálódott épület Marrákesben 2023. szeptember 9-én. A 7-es magnitúdójú földrengés hatalmas károkat és pánikot okozott.  A marokkói média szerint a Richter-skála szerinti 6,8-as erősségű rengés a királyság történetének legerősebbje. A sérültek és a halálos áldozatok száma már meghaladta a kétezret, de várhatóan tovább emelkedik. (Fotó: MTI/EPA/Dzsalal Morsidi)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.