2030 lehet az uniós bővítés dátuma?

Újabb hitegetést kaptak az Európai Unióba törekvő tagjelölt vagy még csak nem is tagjelölt országok.

Strasbourg, 2023. július 12. Egy európai parlamenti (EP-) képviselõ kézfeltartással szavaz a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított tárgyalási álláspontról a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2023. július 12-én. Az uniós törvényhozók 336 szavazattal, 300 ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett elfogadták az álláspontot, amely szerint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemhez elengedhetetlen az ökoszisztémák helyreállítása. Az álláspont megszavazásával az EP készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió Tanácsával a jogszabály végleges szövegérõl. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke eközben az EU belső reformjainak fontosságát emelte ki a bővítéssel kapcsolatban.

Azt hiszem, itt az ideje, hogy az EU-ban tárgyaljunk erről, hogy lássuk, mit kell tennünk, mert ami működik, ha 27-en vagyunk, az nem fog működni 32, 33 vagy 35 tagországgal

 – mondta a máltai politikus.

Metsola leszögezte azt is, hogy az EP álláspontja egyértelmű a bővítés kérdésében.

Ha minden feltétel teljesül, akkor meg kell tennünk a következő lépést. Ha pozitív fejlemények vannak, akkor meg kell kezdenünk a tárgyalásokat. Meg kell nézni Ukrajna és Moldova helyzetét, és azt is, hogy mi a helyzet a nyugat-balkáni országokban. Tartozunk ezzel nekik

 – hangsúlyozta Metsola.

Szakértők szerint Berlin és Párizs döntése kulcsfontosságú lehet az integráció előmozdításában, de a belgák és a hollandok is szkeptikusak a céldátumok megadásával kapcsolatban. Úgy gondolják, inkább a tagjelöltek felkészültsége a fontos, nem pedig az, hogy dátumokról beszéljenek.

Az N1 televízió boszniai oldala arra emlékeztet, hogy Németország és Franciaország nemrégiben ismertette egy szakértői csoport munkájának eredményeit a harminc vagy annál több tagú EU működésére vonatkozó javaslatokról. Mint írják, a csoport ajánlásai szerint az EU-nak törekednie kell arra, hogy 2030-ig készen álljon a bővítésre, és a tagjelölt országoknak azon kell dolgozniuk, hogy a legkorábbi időpontig teljesítsék az uniós csatlakozási kritériumokat.

A Nova szerb televízió cikke szerint a jelentés egyik fontos témája az EU szakaszos bővítése, valamint a jövőbeli tagok részvételi lehetősége bizonyos szakpolitikai kérdésekben a formális csatlakozás előtt. Ez, mint rámutattak, a fokozatos integrációról szóló szélesebb körű beszélgetés része, amely a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával kapcsolatban már folyamatban van.

Béke, stabilitás, biztonság. A régiónak erre van szüksége. Ha a bővítés megtörténik, akkor biztosan jó lenne, ha ez minden országnak együtt járna

 – mondta a szerb közmédiának Deszpot Kovacsevics, a belgrádi Politikatudományi Kar docense. A szakértő hozzátette, az erről szóló vita csak most kezdődött. A leggyakoribb érv ellene, hogy a csatlakozni kívánó országok különböző szinten vannak. Azonban az sem lenne váratlan, ha politikai alapon hoznának döntést az integrációról – nyilatkozta Kovacsevics. – Eléggé bizonytalan, hogy ki, mikor és miért lesz az EU tagja, és az unió ebben a tekintetben veszíthetett egy kicsit a hitelességéből – mondta.

A szerb miniszterelnök eközben egyértelműen kimondta, nem hisz abban, hogy 2030-ig lesz uniós csatlakozás, sőt abban sem biztos, hogy azután sor kerülhet erre. A Studio B televízió honlapja idézte a kormányfőt, aki szerint ez azonban nem kell, hogy letérítse az országot az európai útjáról. 

Az első számú kereskedelmi partnere Szerbiának az Európai Unió. A külföldi befektetések 65-70 százaléka az Európai Unióból érkezik

– érvelt az uniós csatlakozás mellett Brnabics.

A balkáni ország amellett, hogy az európai integráció mellett áll ki, nem hajlandó megszakítani a hagyományosan jó partneri viszonyát sem más államokkal. 

A miniszterelnök hozzátette: Belgrád jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Arab Emírségekkel, Kínával, Indiával, de Moszkvával sem szakított, ugyanakkor egyre jobb a viszonyuk Washingtonnal is.

Németország nem szeret dátumokkal dobálózni, mert úgy véli, hogy minden egyes tagjelölt a saját végrehajtott reformjaival jelöli ki a saját csatlakozási időpontját. Még az is lehet, hogy Olaf Scholz nyilvánosan támogatta volna a 2030-as elképzelést, ha nem lennének olyan emberek a saját kormányában, mint a liberálisok, akiknek nincs igazán kedvük az EU-bővítéshez vagy a Zöldek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU-t a meglévő kritériumok alapján bővítsék. Másrészt inkább arra összpontosítanak, hogy miként győzzék meg a már EU-tagokat a belső reformok megvalósításáról több kulcsfontosságú kérdésben

– magyarázta Nenad Radicsevics, a szerb televízió berlini tudósítója.

Az EU-n belül vannak azonban olyan hangok is, amelyek szerint a 2030-as dátum nagyon messzinek tűnik, s fel kell gyorsítani a folyamatot. Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke elmondta: ők minden EU-hoz csatlakozni kívánó országot támogatnak. A bővítésnek érdemeken alapuló folyamatnak kell lennie, de fel kell gyorsítani, és rá kell mutatni arra is, hogy sok év telt el azóta, hogy az utolsó tagot felvették az EU-ba – hangsúlyozta Kallas.

Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagja van. Legutóbb 2013-ban csatlakozott Horvátország. A tagjelölt országok pedig Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna.

Borítókép: Egy európai parlamenti képviselő kézfeltartással szavaz a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított tárgyalási álláspontról a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2023. július 12-én (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)