A Nova szerb televízió cikke szerint a jelentés egyik fontos témája az EU szakaszos bővítése, valamint a jövőbeli tagok részvételi lehetősége bizonyos szakpolitikai kérdésekben a formális csatlakozás előtt. Ez, mint rámutattak, a fokozatos integrációról szóló szélesebb körű beszélgetés része, amely a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával kapcsolatban már folyamatban van.
Béke, stabilitás, biztonság. A régiónak erre van szüksége. Ha a bővítés megtörténik, akkor biztosan jó lenne, ha ez minden országnak együtt járna
– mondta a szerb közmédiának Deszpot Kovacsevics, a belgrádi Politikatudományi Kar docense. A szakértő hozzátette, az erről szóló vita csak most kezdődött. A leggyakoribb érv ellene, hogy a csatlakozni kívánó országok különböző szinten vannak. Azonban az sem lenne váratlan, ha politikai alapon hoznának döntést az integrációról – nyilatkozta Kovacsevics. – Eléggé bizonytalan, hogy ki, mikor és miért lesz az EU tagja, és az unió ebben a tekintetben veszíthetett egy kicsit a hitelességéből – mondta.
A szerb miniszterelnök eközben egyértelműen kimondta, nem hisz abban, hogy 2030-ig lesz uniós csatlakozás, sőt abban sem biztos, hogy azután sor kerülhet erre. A Studio B televízió honlapja idézte a kormányfőt, aki szerint ez azonban nem kell, hogy letérítse az országot az európai útjáról.
Az első számú kereskedelmi partnere Szerbiának az Európai Unió. A külföldi befektetések 65-70 százaléka az Európai Unióból érkezik
– érvelt az uniós csatlakozás mellett Brnabics.
A balkáni ország amellett, hogy az európai integráció mellett áll ki, nem hajlandó megszakítani a hagyományosan jó partneri viszonyát sem más államokkal.
A miniszterelnök hozzátette: Belgrád jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Arab Emírségekkel, Kínával, Indiával, de Moszkvával sem szakított, ugyanakkor egyre jobb a viszonyuk Washingtonnal is.
Németország nem szeret dátumokkal dobálózni, mert úgy véli, hogy minden egyes tagjelölt a saját végrehajtott reformjaival jelöli ki a saját csatlakozási időpontját. Még az is lehet, hogy Olaf Scholz nyilvánosan támogatta volna a 2030-as elképzelést, ha nem lennének olyan emberek a saját kormányában, mint a liberálisok, akiknek nincs igazán kedvük az EU-bővítéshez vagy a Zöldek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU-t a meglévő kritériumok alapján bővítsék. Másrészt inkább arra összpontosítanak, hogy miként győzzék meg a már EU-tagokat a belső reformok megvalósításáról több kulcsfontosságú kérdésben
– magyarázta Nenad Radicsevics, a szerb televízió berlini tudósítója.
