Nyugat-Európában az első perctől kezdve a Hamászt támogató tüntetések betiltása lett volna a megfelelő, és nem az, hogy szabadjára engedik az indulatokat – jelentette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az Alapjogokért Központ biztonsági tanácsadója azt mondta, az első tüntetések néhány száz emberrel viszonylag békésen indultak el, majd Berlinben már Molotov-koktélokat dobáltak, Rómában pedig nekiestek a rendőröknek. Ezek a tüntetések az agresszivitás felé hajlanak, és egyre többen, egyre bátrabban hangoztatják radikális nézeteiket.
„Be kellett volna tiltani a Hamászt támogató tüntetéseket”
Horváth József biztonságpolitikai szakértő figyelmeztetett, Európában a Hamásznak is lehetnek alvósejetjei.

Európában terrorszervezetnek, így a Hamásznak is lehetnek alvósejtjei, de veszélyt jelentenek azok az iszlám hátterű, radikalizálódott, jórészt fiatalok is, akik egyik napról a másikra dönthetnek úgy, hogy egyénileg utcai támadásokat, késes, gázolásos támadásokat hajtanak végre – közölte a szakember.
Hozzátette: a mecsetekből folyamatosan biztosítják az utánpótlást, némi túlzással bárki bármikor elkövethet ilyen támadást, válhat terroristává.
Számos ország a vallásszabadság örve alatt egyfajta nagyvonalúsággal kezelte ezt a kérdést, és nem vizsgálta, mi hangzik el a mecsetekben, ki fizeti azokat az imámokat, akik a Közel-Keletről, Észak-Afrikából érkeztek, milyen kapcsolati háló épül ki a küldő országtól a másod-, harmadgenerációs fiatalokig – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Horváth József úgy fogalmazott, a német politikai elit, a jelenlegi kormánykommunikáció nem döntötte még el, mit tegyen: csak ideiglenes látszatintézkedés, hogy megerősítették a zsidó iskolák, a zsinagógák védelmét. Ugyanakkor a szakértő szerint kettős mércét alkalmaznak: míg ebben az esetben óvatosan lépnek föl, a parlamenti pártként legálisan működő Alternatíva Németországért (AfD) esetében gyakran felmerül a betiltás lehetősége.
Az Európai Unió vezetői semmiféle intézkedést nem tettek annak megakadályozására, hogy fedőszervezeteken keresztül az iszlám radikális szervezetekhez, a Hamászhoz juthassanak támogatásai – közölte a szakember, párhuzamot vonva az ukrajnai helyzettel, ahol az EU hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy az érkező források 30 százaléka „kézen-közön eltűnik”. A szakértő úgy látja, látszanak a Gázai-övezetben a szárazföldi támadás előkészítő jelei: a kommandós egységek már a terepen vannak, igyekeznek megtisztítani a feltételezett behatolási pontokat az aknáktól, robbanóeszközöktől, csapdáktól.
Horváth József szerint fennáll a konfliktus kiszélesedésének veszélye, a kérdés, hogy az izraeli hadsereg milyen keményen lép föl, és a kétségtelenül fennálló humanitárius veszélyt érzékelve sikerül-e a nőket, gyermekeket, időseket kimenekíteni Gáza városából és annak közvetlen környezetéből.

Izrael jelenleg nem áll harcban Iránnal. Ebből a szempontból a legfőbb fenyegetést azok, az Irán által támogatott, a libanoni határnál működő terrorcsoportok jelentik, melyek felszereltsége jobb a Hamászénál. Nem véletlen, hogy az izraeli hadsereg jelentős eszközöket csoportosított az ország északi részébe – jelezte. Hozzátette: az, hogy az Egyesült Államok a hírek szerint már a második repülőgép-hordozót irányítja a térségbe egy üzenet Iránnak, hogy ne indítson el egy ilyen kalandor akciót. A szakértő szerint az ukrajnai háború szempontjából a fő kérdést a fegyverutánpótlás jelenti: a Hamász által elindított több ezer rakéta miatt azokból a precíziós légvédelmi rakétákból alakulhat ki hiány, amelyet Ukrajna is használ.
Borítókép: A palesztinokat támogató tüntetés Torinóban 2023. október 14-én (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Rasmus Flindt Pedersen)
További Külföld híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Trump keményen visszavágott Elon Musknak
A vita középpontjában a kormányzati túlköltekezés és a gazdasági jövőkép áll.

Szijjártó Péter elutasítja a külföldi beavatkozást
Magyarország és El Salvador együtt utasítják vissza a külső befolyást.

Újabb stratégiai dróntámadás sújtotta Oroszországot + videó
Az Engels–2 bázis és a Progressz üzem is tűzbe borult.

Amerika szankcióval sújtja a hágai bírákat
Washington szerint a Nemzetközi Törvényszék túllépte a hatáskörét.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség

Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb

Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...

Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről

Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!

Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka

Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára

Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol

Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó

A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet

Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt

Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Trump keményen visszavágott Elon Musknak
A vita középpontjában a kormányzati túlköltekezés és a gazdasági jövőkép áll.

Szijjártó Péter elutasítja a külföldi beavatkozást
Magyarország és El Salvador együtt utasítják vissza a külső befolyást.

Újabb stratégiai dróntámadás sújtotta Oroszországot + videó
Az Engels–2 bázis és a Progressz üzem is tűzbe borult.

Amerika szankcióval sújtja a hágai bírákat
Washington szerint a Nemzetközi Törvényszék túllépte a hatáskörét.