A sajtótájékoztatón is többnyire vélemények kaptak hangot, mintsem valós jogi alapokra helyezett érvelések. Sarvamaa képviselő csak odáig tudott elmenni, hogy a „a kép nem fest tökéletesen” és arra kérte a bizottságot, hogy várjanak még, hogy megbizonyosodhasson, hogy a kitűzött feltételeknek eleget tesz-e a magyar kormány.
Daniel Freund abba próbált belekötni, hogy az országos bírósági tanács választási folyamatai még nem zajlottak le és a Kúria elnöki posztját érintő változások is a jövőbeni elnökre vonatkoznak majd, így korai és hibás lenne megfelelőnek ítélni a magyar kormány megtett lépéseit. Thijs Reuten lényegi mondandója kimerült abban, hogy
félünk, hogy nem jóhiszeműen jár el a [magyar] kormány, amint megkapja a pénzeket.
Cseh Katalin, a Momentum delegált képviselője is megosztotta gondolatait, amiben azt mondta, hogy
a bizottságnak nem szabad engedni a zsarolónak, vagyis lényegében amellett állt ki, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó uniós forrásokat.
Cseh később a német köztévé kérdésére felelve, amely arra irányult, hogy mit tudnak a felszabadítási döntések állapotáról, úgy fogalmazott, hogy az állampolgárok nézőpontja is fontos ebben a kérdésben, akik
először érzékelték, hogy a bizottság tett valamit értük [utalva a pénzek befagyasztására], azonban most nem hallják a bizottság hangját, mert a propaganda elhalkította azt.
Cseh Katalin kissé zavaros gondolatmenete alapján az állhat a háttérben, hogy a képviselők, illetve az Európai Parlament sérelmezi azt, hogy az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat, és előrehalad egy bizonyos kérdésben egy tagállammal, vagyis
az EP nyomást próbál gyakorolni a bizottságra, hogy saját napirendjét érvényesítse akkor is, ha erre jogi alapul semmi nem szolgál.
Az MCC Brussels is reagált a sajtótájékoztatóra, közleményükben azt írják, „elég, ha csak annyit mondunk, hogy Daniel Freund és barátai szerint Magyarország nem teljesítette a mérföldköveket”.
Ez egy kísérlet arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak a bizottságra, hogy negatív véleményt fogalmazzon meg, és akár esetleges intézkedéssel is fenyegessen, annak ellenére, hogy az európai parlamenti képviselőknek aligha van beleszólásuk a folyamatba. A mérföldkövek értékelése és a döntés kizárólag a bizottság hatáskörébe tartozik.
Cseh Katalin tehát október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján Brüsszelben a hazánknak járó uniós pénzek visszatartásáért harcolt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!