Egyre kevesebben látják szívesen az ukrajnai menekülteket

Az ukrajnai háború számos kérdésében eltérő álláspontokat képvisel a magyar és a lengyel lakosság.

2023. 10. 06. 21:19
VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir
Aachen, 2023. május 14. Az idei Károly-díjjal kitüntetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek (b) gratulál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elismerés átadási ünnepségén az aacheni városházán 2023. május 14-én. Az 1950-ben alapított díjat az európai egység érdekében kifejtett kiemelkedõ tevékenységért ítéli oda évente Aachen városa. MTI/EPA pool/Friedemann Vogel Fotó: Friedemann Vogel Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egészen eltérő véleménnyel van a lengyel és a magyar lakosság Ukrajna támogatásáról – derült ki az amerikai Pew Research Center közvélemény-kutató nemrégiben közzétett felméréséből, amelyet még tavasszal készítettek. Az egyik legnagyobb eltérés azzal kapcsolatban van, hogy Oroszország komoly katonai fenyegetést jelent-e szomszédjai számára.

Lengyelországban a megkérdezettek 77 százaléka válaszolt a kérdésre igennel, míg Magyarországon csupán 33 százalékuk. Míg hazánkban 25 százalék körül van azok aránya, akik nem tartanak orosz fenyegetéstől, Lengyelországban mindössze öt százalékuk gondolja így.

A Pew Research Center ugyanakkor kiemelte, a lengyeleknél azért is van szó ennyire magas arányról, mert Kalinyingrád, Oroszország exklávéja éppen a határukon fekszik. 

 

Az oroszellenes szankciók szintén egy olyan ügy az Európai Unión belül, amelynek esetében nagyok az eltérések a tagállamok között. Míg a magyarok többsége, 48 százalékuk úgy látja, csökkenteni kellene őket, a lengyelek 67 százaléka még tovább fokozná az intézkedéseket. Hazánkban kiemelten fontosnak tartják az orosz olajhoz és gázhoz való hozzáférést.

Ami viszont mindkét országban hasonló eredményeket mutatott, az az ukrajnai menekültek kérdése. A legtöbb menekültet ugyanis Lengyelország fogadta be, körülbelül 960 ezren élnek az országban, ám támogatottságuk egyre inkább csökken. A háború kitörése után nyolcvan százalékuk pártolta befogadásukat, idén viszont 52 százalékra csökkent arányuk. Hazánk esetében pedig a következőképp alakultak a számok: tavaly a lakossá 63 százaléka mondta azt, támogatni kell az ukrajnai menekülteket, idén már csak 49 százalékuk.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteki közlése szerint az ukrán–magyar határszakaszon 5487-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6280-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A felmérés a Washingtonnal és Moszkvával fennálló kapcsolatokra is kitért: az adatok rámutattak, 2019 óta több mint másfélszeresére, 47-ről 76 százalékra nőtt azon lengyelek aránya, akik az Egyesült Államokat fontosabb partnernek tartják. Magyarországon viszont a megkérdezettek 17 százaléka foglalt állást Washington mellett, tízből egy magyar mondta azt, hogy Oroszországgal fontosabb a kapcsolat, ám a többség úgy látja, mindkét nagyhatalommal a jó kapcsolatokra kell törekedni. Noha a lengyelek többsége pozitív véleménnyel van Joe Biden amerikai elnökről, hazánkban ez korántsem mondható el – a megkérdezettek mintegy fele nincs túl jó véleménnyel a nyugati nagyhatalomról, 75 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik Bidenben. A NATO-val kapcsolatban is egészen eltérőek a két ország lakosságának álláspontjai: míg a lengyelek 93 százaléka támogatja a szövetséget, Magyarországon ez az arány csupán 56 százalék.

Érdekes pontja a felmérésnek továbbá az, hogy hogyan tekintenek Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökre.

 

A lengyel válaszadók hetven százaléka azt mondta, bízik az ukrán államfőben, a megkérdezett magyarok 86 százaléka azonban már ellentétes választ adott. Putyin esetében viszont meglehetősen hasonló álláspontok születtek: a lengyelek 98 százaléka, a magyarok 79 százaléka nem bízik az orosz elnökben. A Pew Research Center kiemelte, ebben a kérdésben az európai országok közül Magyarország és Lengyelország esetében van a legnagyobb különbség.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.