A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint 2023-ban Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték az orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztéséért. Az Akadémia indoklása szerint
a két Nobel-díjas felfedezései kulcsfontosságúak voltak a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődő világjárvány idején. A díjazottak úttörő felfedezései alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásáról alkotott ismereteinket, emellett hozzájárultak az oltóanyagok fejlesztésének példátlan üteméhez a modern idők egyik legnagyobb emberi egészségügyi fenyegetése idején.
A vakcinázás stimulálja az immunválasz kialakulását egy adott kórokozóval szemben. Ez későbbi fertőzés esetén előnyt jelent a szervezet számára a betegségek elleni küzdelemben. Az elölt vagy legyengített vírusokon alapuló vakcinák régóta rendelkezésre állnak, erre példa a gyermekbénulás, a kanyaró és a sárgaláz elleni vakcinák. 1951-ben Max Theiler orvosi Nobel-díjat kapott a sárgaláz elleni oltás kifejlesztéséért.
Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológia fejlődésének köszönhetően a teljes vírusok helyett egyedi víruskomponenseken alapuló vakcinákat fejlesztettek ki. A vírus genetikai kódjának részei, amelyek általában a vírus felszínén található fehérjéket kódolnak, olyan fehérjék előállítására szolgálnak, amelyek serkentik a vírusblokkoló antitestek képződését. Ilyenek például a Hepatitis B vírus és a humán papillomavírus elleni vakcinák. Alternatív megoldásként a vírus genetikai kódjának egy része áthelyezhető egy ártalmatlan hordozó vírusba, egy „vektorba”. Ezt a módszert az ebolavírus elleni vakcinákban alkalmazzák. A vektorvakcinák befecskendezésekor a kiválasztott vírusfehérje termelődik sejtjeinkben, stimulálva ezzel a megcélzott vírus elleni immunválaszt.
Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya.
A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. A vakcina által létrejövő, úgynevezett emlékezősejtek védelmet nyújtanak még akkor is, ha eltűnik az ellenanyag a szervezetből, vagyis ha egy évvel a vakcina beadása után a vírus bejutna a szervezetbe, az emlékezősejtek automatikusan termelik majd az ellenanyagot.
1901 óta 114 alkalommal osztottak ki orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin mindössze a 13. kutatónő, akit elismertek ezzel a díjjal.
Borítókép: Karikó Katalin az MTA-n. Ifjú kutatóknak tart előadást (Fotó: Teknős Miklós)
Karikó Katalin Nobel-díjas
