„Magyarország időben ismerte fel a világrendi átalakulást”

Csizmadia Norbert az Eurázsia Központ konferenciáján elmondta, egyértelműen látszik Ázsia felemelkedése.

2023. 10. 10. 22:20
Horváth Levente, volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója (b-j), Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkár az Eurázsia Központ Ablakot nyitunk a Keletre – Eurázsia korszaka című kerekasztal-beszélgetésén 2023. október 10-én (Fotó: Eurázsia Központ) Forrás: Eurázsia Központ
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ablakot nyitunk a Keletre – Eurázsia korszaka címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Eurázsia Központ, melynek keretében az Eurázsia magazin legújabb, havonta megjelenő, és már országszerte elérhető lapszámát is bemutatták. A beszélgetésen résztvevő szakértők rámutattak, hatalmas átalakuláson megy át a világ: szemünk láttára alakul ki a multipoláris világrend, és emelkedik fel az eurázsiai szuperkontinens. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója kiemelte, olyan világrend van kialakulóban, melynek középpontjában az infrastruktúra és a nagy terek állnak. Hozzátette: az új rendszer nem törli el a globalizációt, de meg fog változni.

Világrendszer váltás van, de azt gondolom, van egy világ rendszerváltás is, vagyis egy politikai, leginkább szellemi, eszmei, ideológiai folyamat

– fogalmazott a szakértő.

Példaként több olyan eseményt is megemlített a 2020-as évekből, melyek napjainkat meghatározzák, úgy, mint a Covid világjárvány, az afganisztáni kivonulás, vagy az ukrajnai háború. Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke három kulcsszót említett, melyek álláspontja szerint szükségesek a világrend megértéséhez: „konnektivitás, komplexitás, fenntarthatóság” – sorolta. A geográfus szerint már a 2000-es évek elején elindult a világban a korszakváltás, mára pedig már azt látni, hogy a világgazdaság gravitációs súlypontja Kelet felé mozdult el. Ismertette, 2000 és 2010 között az országok egy főre jutó GDP-je alapján elmondható, egyértelműen látszik Ázsia felemelkedése. Csizmadia Norbert egyúttal arra is emlékeztetett,

Magyarország időben ismerte fel a világrendi átalakulást, hiszen már 2011-ben meghirdette a keleti nyitás stratégiáját, és 2015-ben első európai országként csatlakozott a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez.

Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkár pedig arra figyelmeztetett beszédében, az innováció területén Európa jócskán lemaradt Ázsiához képest, de még a kutatás-fejlesztésben tudatosan építkező Kínához képest is – erről árulkodnak a GDP adatok is. Elmondta, hogy amíg Európa legjobb tudósai az Egyesült Államokba mentek, a kínai hallgatók európai egyetemeken tanultak, majd visszatértek hazájukba. Kontinensünk szerepe leértékelődött a világban, Európának a pénze, gazdasági és politikai ereje sem elegendő ahhoz, hogy komoly szerepet játsszon – magyarázta.

A szakértő arról is beszélt, ma már, különösen a „globális dél” országaival szemben nem működik az, hogy az Egyesült Államok akarja ideológiai okok alapján előírni, kivel szabad és kivel nem szabad kereskedni, együttműködni.

A magyar külpolitika középpontjában mindig a magyar nemzeti érdek áll – tette hozzá.

Ugrósdy Márton az ukrajnai háború kapcsán kitért felszólalásában az Oroszország ellen bevezetett szankciókra is, melyekhez a világ gazdaságának több, mint fele nem csatlakozott, így Moszkva könnyen kikerüli az intézkedéseket. „A szankciók akkor működnek, ha mindenki részt vesz benne” – mutatott rá. Hozzátette: azok az országok, melyek nem vesznek részt a szankciókban, tudják, hogy a helyzet számukra egy gazdasági lehetőség.

A szakértő szerint egyszerűen arról van szó, hogy a nyugti dominancia egyre inkább megszűnik a világban, miközben a világ többi része gazdaságilag erősebbé válik.

Ugrósdy Márton szerint fontos lenne beszélni arról a „stratégiai autonómiának” is nevezett törekvésről, hogy Európának legyenek saját gondolatai arról, hol van a helye a világban, de az euroatlanti térségben pellengérre állítják azokat, akik önálló európai érdekről beszélnek.

Az eurázsiai államok nagy szerepet játszanak a világrendi átalakulásban, és ahhoz, hogy Magyarország megfelelően pozícionálja magát, fontos hogy megismerjük Eurázsiát és a különböző kultúrákat, gondolkodásmódokat

– hangsúlyozta zárszavában a kerekasztal-beszélgetés moderátora, Horváth Levente, sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója.

Borítókép: Horváth Levente, volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója (b-j), Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkár az Eurázsia Központ Ablakot nyitunk a Keletre – Eurázsia korszaka című kerekasztal-beszélgetésén 2023. október 10-én (Fotó: Eurázsia Központ)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.