Ukrajna csak Magyarország kárára lehetne uniós tagállam

Tervek szerint december közepén megkezdődhetnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Ukrajna és az Európai Unió között – Kijev még tavaly februárban nyújtotta be a tagság iránti kérelmét. Ám egyes álláspontok szerint még évekig nem történik meg a csatlakozás, Brüsszel feltételeinek listája ugyanis hosszú, és teljesítésük is sok időt vesz igénybe. A Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arról beszélt, milyen következményei lehetnek annak, ha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.

Brüsszel, 2023. február 9. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának elsõ napi ülésén 2023. február 9-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Katarina Barley, az Európai Parlament (EP) alelnöke is arra mutatott rá, Ukrajna mezőgazdasága olyan nagy, hogy a jelenlegi uniós szabályok értelmében csak Kijev és egy másik tagállam kaphat majd uniós agrártámadásokat. Az aggodalmakat ifj. Lomnici Zoltán is alátámasztotta: kiemelte, egyes számítások szerint az EU hétéves költségvetésének nagyjából 65 százalékát a mezőgazdasági és a szegényebb régióknak szánt fejlesztési források teszik ki, melyek túlnyomó része Ukrajnához kerülne – a visegrádi országok, illetve Bulgária és Románia fejlesztésének rovására.

I met with @eucopresident @CharlesMichel to discuss Ukraine’s progress on the path to opening EU accession talks.

We also focused on the frontline developments and further EU military support.

We paid special attention to the Peace Formula and the Global Peace Summit. pic.twitter.com/QGt6TZwQ9W

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 19, 2023

Mi lesz a kárpátaljai magyarokkal, ha Ukrajna EU-tagállam lesz?

Ukrajna uniós csatlakozása a zömében Kárpátalján élő kisebbségi magyarokra is hatással lesz, akiknek létszáma becslések szerint a háború végére százezer fő alá csökkenhet. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, a térségben tapasztalható magyarellenes intézkedések egyértelműen a kisebbségi jogok – és egyben az alapvető emberi jogok – sárba tiprását jelentik.

Amennyiben Brüsszel minimálisan is ragaszkodik az alapszerződésekben foglaltakhoz, illetve számít nekik a nemzetiségek helyzete, úgy Ukrajnának a csatlakozás előtt előírják, hogy eszközöljön drasztikus változtatásokat mind a jogalkotás terén, mind a gyakorlatban a kisebbségek helyzetét illetően. A magyar kisebbséget érő elnyomó intézkedések felszámolása – tekintettel azok jelentős számára – hosszú időt venne igénybe, emiatt pedig a csatlakozás minden bizonnyal elhúzódik

– fejtette ki a szakértő.

Ifj. Lomnici Zoltán néhány magyarellenes intézkedést is felidézett az utóbbi időkből: az ukrán rendőrség rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több kárpátaljai közintézményről, Ukrajna 2017-es oktatási törvénye kötelezően az ukránt írja elő az állami iskolák alapfokú oktatásának nyelveként az ötödik osztálytól. A sort pedig még további, becslések szerint ötszáz atrocitással lehetne folytatni, melyeket a kárpátaljai magyarokkal szemben követtek el a háborút megelőzően: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza elleni támadások, a kárpátaljai nemzeti ünnepek megülésének ellehetetlenítése, a nemzeti szimbólumoknak a meggyalázása (például zászlók levétele közhivatalokról), az említett KMKSZ elnökének, Brenzovics Lászlónak de facto száműzése Kárpátaljáról, magyarországi politikusok – például Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár  – kitiltása Ukrajnából.

A szakértő kiemelte, a háború csak rontott a kárpátaljai magyarok helyzetén: a munkácsi Turul-szobrot ledöntötték, és aggasztó a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola helyzete is, ahol megtiltották a magyar nemzeti himnusz lejátszását az iskolakezdéskor, de tanárelbocsátásra is sor került.

Mikor válhat Ukrajna az Európai Unió tagjává?

Az EU-hoz való csatlakozásra azonban minden bizonnyal még éveket kell várni, ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, egy hosszú, több szakaszból álló folyamatról van szó. Példaként Horvátországot említette, mely a kérelem beadása után tíz évvel jutott el a csatlakozásig, Ukrajna azonban a háború miatt nehezebb helyzetben van. „A háború sújtotta országban fennálló állapotok mind az emberi jogok, mind a gazdaság terén hagynak kivetnivalót maguk után, az ezzel kapcsolatos uniós kritériumoknak való megfelelés viszont előfeltétele a csatlakozásnak” – magyarázta a szakértő.

Ám Kijevnek más ügyek végére is pontot kell tennie, melyek a háború ellenére is útját szabnák a tagságnak, ezek közé tartozik a korrupció, a bíróságok helyzete, a bűnüldözés, a kisebbségi jogok biztosítása és a gazdasági alkalmasság a közös piacra való belépéshez.

A szakértő emlékeztetett, az ukrán EU-csatlakozás kérdése meglehetősen kényes téma volt, és bár Ukrajna abban bízott, 2022 folyamán gyorsított eljárással tagállammá válik, még tavaly áprilisban sem kezdődhettek meg a tárgyalások. Tagjelölti státust 2022 júniusában kapott, ám az elmúlt időszakban már a közvélemény sem olyan támogató, mint korábban. Az alkotmányjogász a Der Spiegel német hetilap nyáron készült felmérését idézte: a válaszadók 45 százaléka támogatja a csatlakozást, 42 százalékuk viszont ellene van. Egyre kevésbé sürgetik az integrációt a német politikusok is, már a baloldali–zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszter is fenntartásait fejezte ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is óvatosan kezeli az ügyet:

Ukrajna uniós tagsága nem kérdés, azonban a tagfelvételnek megvan a protokollja, amit ezúttal is be kell tartani

– mondta korábban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: Friedemann Vogel/MTI/EPA

Geostratégiai szempontok miatt fontos a Nyugat-Balkán csatlakozása

Az uniós tagságra Ukrajna mellett olyan államok sora várakozik, melyek egy része korábban beadta kérelmét Brüsszelnek: Albánia, Észak-macedón Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország – egyelőre mindannyian tagjelölti státusban vannak. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy bár Törökország fontos tagja a szövetségnek, és a NATO második legerősebb haderejét is adja, uniós integrációja már nem kiemelt prioritás a Nyugat számára.

Szerbia és a Nyugat-Balkán esetében azonban kiemelte, a térség mielőbbi integrációja geostratégiai szempontból fontos lenne Brüsszelnek, ám ezt inkább a közép-európai tagországok (közöttük is különösen Magyarország) ismerték fel.

„Orbán Viktor EU átalakításával kapcsolatos hét pontja közül a hetedik, hogy Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba. Szerbia 2009-ben adta be csatlakozási kérelmét, és 2012 óta tagjelölti státusszal bír” – magyarázta a szakértő. Arra a kérdésünkre, hogy a tagjelölt országok hogyan fogadnák Ukrajna csatlakozását, azt mondta az alkotmányjogász, az azonnali, soron kívüli felvétel minden bizonnyal az érintett országok és polgáraik durva megsértését is magával hordozná.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (balról jobbra) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésén 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)