Rosszabb a halálnál? Mi lesz a Gázába hurcolt izraeli túszok sorsa?

Még ha akarnák, sem tudnának ennyi embert sértetlenül kimenekíteni.

2023. 10. 15. 18:51
Israel Declares War Following Large-Scale Hamas Attacks
TEL AVIV, ISRAEL - OCTOBER 14: People put up fliers and signs with the names and faces of people kidnapped, during a protest against the Netanyahu government, calling for his resignation and to bring home the kidnapped people, outside The Kirya (HaKirya) on October 14, 2023 in Tel Aviv, Israel. On October 7, the Palestinian militant group Hamas launched a surprise attack on Israel from Gaza by land, sea, and air, killing over 1,300 people and wounding around 2,800. Israeli soldiers and civilians have also been taken hostage by Hamas and moved into Gaza. The attack prompted a declaration of war by Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu and the announcement of an emergency wartime government. (Photo by Alexi J. Rosenfeld/Getty Images) Fotó: Getty Images
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azt mondták, megtalálták Emilyt, aki halott. Én azt mondtam, igen! Azt mondtam, igen, és mosolyogtam. Mert ez volt a legjobb hír, amit csak kaphattam.

Hiszen vagy meghalt, vagy Gázába vitték. És amit az emberekkel Gázában tesznek, az rosszabb a halálnál

mesélte könnyeit nyelve a CNN-nek egy édesapa, akinek nyolcéves kislányávával végezett a Hamász. Az apa mégis úgy vélte, gyermeke számára inkább áldás volt a halál, mint napokat, heteket, talán éveket tölteni a terrorszervezet fogságában.

Túl sokan vannak

Hogy pontosan hány izraeli túszt hurcolhattak el Gázába, arról egyelőre csak becslések vannak, de valószínűleg valahol száz és kétszáz között van a számuk. A közösségi médiába feltöltött felvételek szerint egészen kicsi gyerekek, fiatal lányok, idősek és katonák is vannak közöttük. A Hamász máris azzal fenyegetőzött: ha Izrael folytatja a Gázai övezet elleni támadásokat, kivégzi a foglyokat. 

Csak abban reménykedhetnek, hogy az izraeli erők valamilyen csoda folytán megmentik őket, vagy valamilyen alku keretében kicserélik őket. Azonban egyelőre mindkettőre meglehetősen kicsi az esély.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezúttal nem két-három túszról, hanem százas nagyságrendről van szó, akiket különböző, ismeretlen helyeken tartanak fogva. Habár a Gázai övezetet alaposan megfigyelik, az alatta kiépített, kiterjedt alagútrendszer lehetőséget biztosít arra, hogy elrejtsék őket.

Ez azt jelenti, hogy szinte semmi esélye nincs annak, hogy a Gázai övezet több pontján, egyszerre szervezett kimenekítő akciók sikerrel járjanak

– magyarázta a Foreign Policy külpolitikai szaklapnak Boaz Ganor terrorellenes szakértő. Mások viszont arra mutattak rá, hogy a túszok nagy száma akár előnyt is jelenthet, mert ennyi ember hollétét nagyon nehéz teljes titokban tartani, valamilyen információ így biztosan ki fog szivárogni.

Boaz Ganor emellett úgy vélte, mivel háború dúl, folyamatosak a bombázások, amelyeket vélhetően szárazföldi művelet is követ, aligha teszik lehetővé a körülmények, hogy fogolycserét hajtsanak végre. 

– Az izraeli túszok ügye csak másodlagos szempont lesz. A katonai hadművelet sikere, az izraeli katonák életének védelme lesz a legfőbb prioritás – festett borús képet a szakértő. 

Azt nem zárta ki, hogy az offenzívával egy időben, titkosszolgálati jelentések alapján megkísérelnek majd néhány mentőakciót, de abban biztos volt, hogy egyszerre minden túszt képtelenség sértetlenül megmenteni.

Világossá tette azt is, hogy mivel hasonló eset még nem történt, így stratégia sincs a helyzetre. Felidézte, hogy korábban a kormányzat álláspontja az volt, ha csekély esély is volt a túszok megmentésére, akkor azt választották, és nem alkudoztak a terroristákkal. Az izraeli vezetés egyelőre jobbára hallgat a kérdésben. Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap beszélt először a túszok hozzátartozóival, de arról nem érkeztek híradások, hogy ígért-e nekik valamit.

Foglyot a foglyokért?

Nem példátlan az sem, hogy fogolycserére kerül sor. Az egyik legismertebb eset Gilad Salité, akit 2006-ban ejtett túszul a Hamász, majd 2011-ben engedték szabadon, több mint ezer palesztin fogolyért cserébe. Az izraeli börtönökben több mint ötezer palesztin raboskodik terrorizmus miatt, lenne tehát kihez nyúlni.

A Hamász számára a foglyok tehát értékesek, jó cserealapot jelenthetnek – csakhogy úgy tűnik, Izraelnek egyelőre esze ágában sincs tárgyalni.

Egyes szakértők azt is megkérdőjelezik, hogy a terrorszervezetnek van-e bármilyen terve, mihez kezd. Egy túsztrágyalással foglalkozó szakember a Time-nak arra mutatott rá, hogy túsznak az erős férfiak a legideálisabbak, mert őket könnyű életben tartani, ehhez képest a Hamász rengeteg gyereket és időst hurcolt el. Sokan osztják a nézetet, hogy a terrorszervezet „túlnyerte magát”, ők sem számítottak arra, hogy ennyi túszt tudnak ejteni, és ilyen következményei lesznek a támadásuknak, így most nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Ha fogolycserére vagy az offenzíva beszüntetésének kikényszerítésére nem tudják felhasználni a túszokat, akkor viszont könnyen lehet, hogy kivégzésükkel megpróbálnak nyomást gyakorolni az izraeli közvéleményre.

Ha mentési akciókra vagy fogolycserére nincs is mód, azért a fent idézett szakember szerint még más lehetőségek is vannak. Izrael megtehetné például, hogy bejelenti: bármely gázai lakos, aki kihoz egy túszt a határhoz, amnesztiát és szabad eltávozást kap Ciszjordániába.

 

Borítókép: Eltűnt személyeket keresnek Izraelben. (Fotó: Alexi J. Rosenfeld/Getty Images)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.