Nagyobb veszélyt jelent a svédekre a bandabűnözés, mint az ukrajnai háború

Továbbra is bizonytalan a svéd NATO-csatlakozás időpontja, hiszen két tagország ratifikációja is hiányzik még ehhez. Miközben Stockholm Gripen vadászgépek esetleges felajánlásával gyorsítaná a folyamatot, a svéd vezérkari főnök aggódik, hogy jelentős hátrányt jelent az országnak a csatlakozás elhúzódása, azonban egy egykori svéd ENSZ-diplomata szerint a NATO-tagság nem növelné igazán a nemzet biztonságát, mert nem az oroszok jelentik a legfőbb fenyegetést Svédországra nézve.

Stockholm, 2023. október 2. Rendõr egy lezárt útszakaszon Stockholm Hasselby Villastad északnyugati városrészében, ahol robbanás történt egy lakóépületben 2023. október 2-án. Egy héten belül másodszor történt detonáció Stockholmban, szeptemberben összesen 12 ember esett áldozatul az alvilági szervezetek háborújának Svédországban. Ulf Kristersson miniszterelnök szeptember 29-én bejelentette, hogy bevonják a hadsereget a bûnbandák elleni küzdelembe. A kabinet októberben terjeszti be az országot sújtó példátlan bûnözési hullám felszámolására irányuló javaslatait a fegyveres erõk és a rendõrség együttmûködésének módjáról. A hadsereg bevonása a bûnüldözésbe nagyon szokatlan lépés a skandináv államban. MTI/EPA/TT/Henrik Montgomery Fotó: Henrik Montgomery

A NATO-csatlakozás szükségessége az orosz–ukrán háború kitörésekor vált a svéd politika első számú kérdésévé; a százötven éve független északi királyságban hetek alatt eldöntötte az akkor még szociáldemokrata kormány, hogy kérik az ország felvételét a védelmi szövetségbe.

Felmérések szerint a lakosság többsége ugyan a csatlakozás mellett volt, de a kérdésről nem írtak ki népszavazást. A kínosan elhúzódó csatlakozási folyamat során (és miatt) egyre erősödnek a szkeptikus hangok. Egyes vélemények szerint a NATO-csatlakozás nem növelné Svédország biztonságát, ráadásul jelenleg nem az ukrán–orosz háború a legfontosabb problémája az országnak. Így vélekedik egy nemzetközileg is ismert diplomata, Hans Blixt is. 

A svéd szakember ötven évig dolgozott az ENSZ-nél, húsz éve egyike volt az amerikaiak által vezetett iraki invázió három főszereplőjének, George H. Bush és Szaddám Huszein mellett. Az Egyesült Államok azzal az indokkal rohanta le Irakot, hogy az tömegpusztító fegyvereket rejteget. Blix az ENSZ fegyverzetellenőrinek vezetője volt. A diplomata azzal állt a világ elé, hogy az amerikai bizonyítékok nem állják meg a helyüket, majd később törvénytelennek nevezte Irak amerikai megszállását. Blixt most egy, a Dagens Nyheternek adott interjújában kétségbe vonta a svéd NATO-csatlakozás szükségességét, véleménye szerint ez nem növelné érdemben a svédek biztonságát. 

A kérdést fel kell tennünk magunknak: növekszik-e Svédország biztonsága, ha NATO-tagok leszünk? Nem vagyok benne biztos. Hogyan szervezzük meg a védelmünket, ha Oroszország minket NATO-célpontnak tekint? Ha a NATO például rakétaütegeket helyez el Gotlandon? Némi félelemmel eltelve látom magam előtt a kétpólusú világot, amelynek egyik oldalán egy kompakt NATO-blokk, a másikon Oroszország és Kína áll

 – mondta el a veterán diplomata. Hozzátette, jelenleg nagyobb fenyegetést jelentenek a bandaháborúk Svédország-szerte, mint az oroszok balti-tengeri jelenléte.

Engem sokkal jobban zavar, hogy lövöldözés van a metróban és mindenfelé az országban, mint hogy az oroszoknak van néhány rakétája Kalinyingrádban

 – vélekedett Hans Blixt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/TT/Henrik Montgomery)