Brüsszeli mesterterv Ukrajna csatlakozása: a háború felé terelhetnek és megtámadhatják a vétók rendszerét

Ez a bővítés megnyitja a kapukat egy olyan gondolatmenet előtt, ami a nemzetállamok szuverenitásának felszámolásához vezet.

Kijev, 2023. február 2. Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírja az ukrán zászlót az ukrán kormány és az Európai Bizottság kijevi ülésén 2023. február 2-án. Ukrajna 2022 februárjában folyamodott az EU-hoz tagjelölti státuszért, és azt 2022 júniusában megkapta. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat Fotó: -

Ukrajna európai uniós tagsága felrázta a közélet minden szintjét. Komoly érvek sorakoznak amellett, hogy miért ne legyen Ukrajna uniós tag, amely sorból a kisebbségi politika, az óriási fokú korrupció és a balkáni országok arculcsapása csak egy-egy elemet jelentenek. Most a The Guardian jelentetett meg elemzést, amely szerint még ha az Európai Bizottság döntését az uniós vezetők a decemberi csúcson jóvá is hagyják, 

a tagsághoz vezető út bonyolult és nehézkes lesz.

A brit napilap jelentése szerint az unió jelenlegi felépítése nem kifejezetten bővítéskompatibilis, és ebben a legnagyobb gátnak a nemzeti vétók eszközét látja. 

A „nemzeti vétó” kifejezés önmagában nem állja meg a helyét, ugyanis itt nem vétóról van szó, hanem arról, hogy az egyhangúságot nem sikerült kialakítani egy bizonyos kérdésben, minden szándék ellenére vagy éppen annak hiányában.

Az egyhangú döntéshozatal eltörlése már régóta szerepel a nyugati hatalmak napirendjén, ennek utolsó lenyomata az a november 2-i berlini találkozó, ahol magas rangú uniós és EU-tagjelölt vezetők tárgyaltak, beleértve Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Portugáliát és Ukrajnát is. A találkozóról szivárgott beszámolók is arról tanúskodnak, hogy a beszélgetés központi tárgyát képezte az egyhangúságról a minősített többségi döntéshozatalra való áttérés az adó- és külpolitikában.

Kérdésesnek találják továbbá azt is, hogy milyen szerződésmódosítások vezethetnek például ahhoz a felálláshoz, amelyben az unió biztonsági kötelezettségekkel szolgálhat Ukrajna számára. Ez egybevág azzal a tendenciával, amit egyre többet hallhatunk, hogy 

Brüsszel keresi a módszert a kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztség jogköreinek kiterjesztésére, hogy ígéreteket és garanciákat tehessen Kijevnek az EU nevében.

Még nem tudni, hogy a főképviselő – azaz jelenleg Josep Borrell – szerepköre pontosan hogyan változik majd, de a november 14-i Külügyek Tanácsa védelmi ülésén, ahol az uniós tagállamok illetékes miniszterei gyűlnek majd össze, akár már szó is eshet majd erről a témáról, de továbbra sem valószínű, hogy a magyar kormány békepárti politikáját tervezik meghonosítani Brüsszelben. Reálisan a felerősített szerepkör értelmében olyan becsomagolt kötelezettségvállalásokról tárgyalhat majd Borrell, amelyekben a fegyverszállítások és katonai kiképzések továbbra is központi elemek lesznek, bár természetesen ez a meccs sincs lejátszva. 

A The Guardian elemzése tehát jó képet ad arról, hogy Ukrajna tagfelvétele megnyitja a kapukat egy olyan előre tervezett gondolatmenet előtt, amelynek a végén hogy, hogy nem, ismét a nemzetállamok szerepének és szuverenitásának felszámolását készítené elő, amiben úgy látszik, hogy a nemzetközi sajtó támogatására továbbra is számíthat.

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírja az ukrán zászlót az ukrán kormány és az Európai Bizottság kijevi ülésén 2023. február 2-án (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)