A zsidó diákok leginkább félelmet és szomorúságot éreznek az egyetemeken az Egyesült Államokban a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása óta – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Adam Lehman, a Hillel International elnök-vezérigazgatója szerint a kutatásban az amerikai diákok 51 százaléka arról számolt be, hogy kevésbé érzi magát biztonságban az egyetemen, mint az október 7-i támadások előtt.A felmérés szerint a zsidó diákok 84 százaléka mondta, hogy az izraeli és gázai helyzet hatással van rá, 68 százalékuk szomorúságról, 54 százalékuk pedig félelemről számolt be.
A kutatásból az is kiderült, hogy a több mint harmada, 37 százaléka úgy érzi, hogy el kell rejtenie zsidó identitását. 35 százalékuk pedig arról számol be, hogy az egyetemen gyűlölködés vagy erőszakos cselekmények értek zsidó embereket.
Az elmúlt hat hétben egyébként több mint ötszáz antiszemita incidensről érkezett jelentés a Hillel International szervezethez, ezek között vandalizmus, gyűlöletbeszéd, zaklatás és megfélemlítés is szerepel, és 33 zsidó diákok elleni fizikai támadás. A több mint ötszáz incidens ezerszázalékos növekedést jelent a Hillel International által feljegyzett más hathetes időszakokhoz képest.
Hasonló hírek érkeztek az Egyesült Királyságból is. A BBC News értesülései szerint a brit egyetemeken az antiszemitizmus példátlan mértékű növekedését mélyen aggasztónak tartják a zsidó diákok. A Union of Jewish Students (zsidó diákok szövetsége) szervezet elnöke, Edward Isaacs azt mondta, hogy soha nem látták az antiszemita incidensek számának ilyen szintű megugrását, mint az elmúlt időszakban a gázai konfliktus kirobbanása óta.
A Community Security Trust október 7. és november 3. között 67 antiszemita incidenst regisztrált 29 egyetemen, szemben a tavalyi év azonos időszakában történt 12-vel.
Németországban pedig egy diák számolt be félelmeiről. A CNE keresztény hírportál számolt be róla, hogy a diák miként élte meg a Hamász támadása utáni időszakot. A Die Zeit lapnak elmondta:
A támadások utáni első napokban lefejezésekről, nemi erőszakról és emberrablásokról álmodott, és nem mert bemenni az egyetemre.
Most már újra részt vesz a szemináriumokon, de képtelen koncentrálni, és halkabban beszél – és soha nem beszél a háborúról. Azért, hogy ne lássák rajta identitását, otthon hagyja a Dávid-csillagos nyakláncát is. Mint mondta, soha nem akart rejtőzködni, de most már muszáj.
Ahogyan néhány baloldali és queer emberrel való kapcsolatomat is meg kellett szüntetnem, mert nem akarták elítélni a Hamász terrorját, vagy ami még rosszabb, még ünnepelték is.
Még azokkal a barátokkal és ismerősökkel is bizalmatlan, akik a támadások után nem léptek vele kapcsolatba.
