FPÖ: Őrültség lenne az EU-ba beengedni egy háborúzó országot

Ukrajna a legkevésbé sem teljesíti az EU-csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumokat, és masszív korrupciós problémával küzd.

2023. 11. 08. 21:18
VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir
Kijev, 2023. november 4. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követõ sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Bizottság ma arra készül, hogy hivatalosan is ajánlást terjesszen elő az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett. A javaslat jó néhány tagállamban ellenállást vált ki, Ausztriában Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke felszólította a néppárti-zöld szövetségi kormánykoalíciót, hogy vétózza meg Ukrajna csatlakozását.

Politikai őrültség, hogy komolyan be akarnak fogadni az EU-ba egy olyan országot, amely háborúban áll egy másik országgal. Most, hogy a brüsszeli elitek az EU-t és Ausztriát is belehajszolták egy olyan gazdasági háborúba, amely összeegyeztethetetlen az örökös semlegességünkkel, és tönkreteszi jólétünket és gazdaságunkat, az ukránok csatlakozása azt jelentené, hogy egyenesen belerángatjuk magunkat ebbe a háborúba.

Az FPÖ a következő alkalommal a Nemzeti Tanácsban is benyújtja az erre vonatkozó indítványt – igaz, eddig valamennyi hasonló javaslatot azonnal lesöpörtek a kormánypártok.

Ukrajna ráadásul a legcsekélyebb mértékben sem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumokat, ráadásul hatalmas korrupciós problémákkal küzd, amit a szinte hetente napvilágra kerülő botrányok is bizonyítanak. Volodimir Zelenszkij elnök emellett nemrég még az ellen szólalt fel, hogy megtartsák az elnökválasztást – többek között azzal az indokkal, hogy a politikai megosztottság jelenleg nem megfelelő. Az FPÖ ezzel kapcsolatban úgy véli:

Tagadhatatlan, hogy háború idején bizonyára nehéz választásokat tartani. De ezek a demokrácia központi elemei, és ezért az az állam, amelyben nem lehet választásokat tartani, soha nem lehet EU-tag!

Az osztrák jobboldal szerint ahelyett, hogy Ukrajnát csellel és erőszakkal akarnák belopni az Európai Unióba, inkább a háború mielőbbi befejezését kellene elősegítenie a brüsszelitáknak, és a béke megteremtésén dolgozni. 

Az uniós elitek azonban éppen az ellenkezőjét teszik. A szankciók önpusztító spirálját forgatják, és az európai és osztrák adófizetőkkel fizettetik meg a fegyverbeszerzések milliárdjait, amelyek csak a háborút és vele együtt a haláleseteket és a mérhetetlen szenvedést szítják. Ezeket a kifizetéseket ezért azonnal le kell állítani

– fogalmazott Herbert Kickl.

Ahogy arról korábban lapuk is beszámolt, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) legutóbbi felmérése szerint a háború mellett az alacsony jövedelem és a korrupció aggasztja leginkább az ukránokat – számolt be a The New Voice of Ukraine hírportál. 

A válaszadók 63 százaléka nevezte meg első számú problémának a korrupciót, míg 46 százalékuk az alacsony jövedelmeket.

Az elmúlt hetekben Volodimir Zelenszkij népszerűsége is folyamatosan csökken, ennek pedig többek között köze van ahhoz, hogy az ukrán elnöknek a választási ígéretével ellentétben eddig nem sikerült hatékonyan felvenni a harcot az országot átszövő korrupció ellen.

A tagállamokban egyre hangosabb a zúgolódás, mondván, hogy az Európai Unió intézményei minden józan észt elvesztettek a költségvetési politika terén, hiszen teljesen felelőtlenül egyik költségvetési túlkapás követi a másikat. Az ukrán csatlakozás ugyanis nagyon komoly következményekkel járna. Most a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi keret példáján modellezi a következményeket. Eszerint csak Ukrajna 186 milliárd eurót kapna ebből. Ha a hat nyugat-balkáni államot, valamint Grúziát és Moldovát mint további csatlakozó országokat is figyelembe vesszük, akkor összesen 257 milliárd eurót kapnának.

Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy csak Ukrajnának a teljes uniós költségvetés mintegy 15 százalékára lenne szüksége.

Ráadásul a mezőgazdasági támogatások területén is a költségvetés közel egyharmadát követelhetnék az ukránok. Az EU kohéziós kasszájából továbbá 61 milliárdot kellene Ukrajnának adni.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.