Hazánkat kritizálja a brüsszeli energiaügyi biztos

Magyarországot kritizálják, miközben a nyugati országok drasztikusan növelték az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Magyarország is tudja, hogy e tevékenység folytatásával lehetőséget ad Oroszországnak, hogy manipulálja a piacot

 – mondta Kadri Simson energiaügyi biztos a Politico Fenntarthatósági jövő hete csúcstalálkozóján. A brüsszeli hírportál erről szóló cikkében az áll, a biztos a rendezvényen hangsúlyozta, Magyarországnak fokoznia kell az erőfeszítéseket az orosz energiavásárlás megszüntetése érdekében, és azt is kijelentette, ismer egy olyan politikai vezetőt Európában, aki kezet fog ezzel a háborús bűnössel.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben állapodott meg további gáz- és olajszállítások, valamint a nukleáris üzemanyag szállítása kapcsán. 

Tetszik vagy nem, magyar–orosz együttműködés nélkül Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lenne garantálható

 – indokolta a magyar álláspontot Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: 

Az energiaellátás kérdése nem politikai és nem ideológiai kérdés. Hogy valaki honnan vesz energiahordozót, az nem politikai állásfoglalás, az fizikai kérdés.

Az egy hónappal ezelőtt kiadott kormányzati tájékoztatás szerint idén eddig 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Oroszországból Magyarországra, döntően a Török Áramlaton keresztül, illetve több mint 3,5 millió tonna kőolajat is leszállítottak, ez az év végéig nagyjából 4,8-5 millió tonnára fog felmenni.

Az Európai Unió célja az orosz energiaimport 2027-ig történő fokozatos megszüntetése. A háború kitörése előtti gázimport mára tíz százalék alá csökkent. Magyarország megközelítése ezzel kapcsolatban éles ellentétben áll a blokk többi tagjának, köztük a közeli tagállamoknak, például Szlovákiának és Bulgáriának az erőfeszítéseivel, amelyek célja az orosz energiaimport 2027-ig történő fokozatos megszüntetése – írja a Politico.

Miközben azonban élesen bírálják Brüsszelből a magyar energiabeszerzést, addig drasztikusan növelték az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az európai országok. 

A Magyar Nemzet által idézett korábbi iparági elemzés is rámutat: a nyugati államok által lebonyolított vásárlások eurómilliárdokat hoztak Putyin Oroszországának.

Az energiaügyi biztos a Politico cikke szerint ugyanakkor azt is sajnálatosnak mondta, hogy Magyarország folytatja a Paks II atomreaktor építését, amely Oroszország támogatásától és nukleáris üzemanyagától függ. Budapest megfogadta, hogy ellenez minden olyan szankciót, amely hatással lenne az atomenergiára – írja a hírportál.

Szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a paksi bővítés kapcsán elmondta, hogy a beruházás nyomán hazánk továbbra is a világ azon húsz országa között tud majd maradni, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan növelik a gazdasági teljesítményüket, az új blokkokkal ugyanis évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását váltják ki, ami háromszorosa annak, mint amit a magyarországi erdők el tudnak nyelni évente.

A miniszter leszögezte, hogy 

az európai energiaellátás utóbbi évekbeli válságának egyik fő oka az, hogy az ügyet súlyosan átpolitizálták és átideologizálták, miközben itt a fizikai valóság kérdéséről van szó.

– Számunkra az energiaellátás kérdése sem nem politikai, sem nem ideológiai ügy, és főként azért nem, mert sem politikai nyilatkozatokkal, sem pedig ideológiákkal nem lehet fűteni, nem lehet a gazdaságot működtetni – figyelmeztetett.

Majd kiemelte, hogy a kormánynak kötelessége az ország energiaellátásának biztosítása. – Ezért fontos, hogy növelni tudjuk függetlenségünket, azaz csökkenteni tudjuk kiszolgáltatottságunkat a nemzetközi energiapiacoktól, hogy meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit és a környezetünket – húzta alá. 

Borítókép: Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyért felelős tagja az Európai Unió szélenergetikai csomagtervét és az energiaunió helyzetéről szóló jelentést ismertető brüsszeli sajtóértekezleten a bizottság heti ülése után, 2023. október 24-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)