Irán közvetlen fenyegetést jelent Európára

A közel-keleti helyzet kezelésére hivatott európai és izraeli politika látványos kudarcot vallott, ráadásul a Hamász és a Hezbollah mögött ott áll Irán fanatikus rezsimje, amely a racionális érvek helyett csak az erőből ért, és nemcsak Izraelre, de Európára is közvetlen veszélyt jelent – kongatja meg a vészharangot a Politico hírportál elemzése.

Teherán, 2023. október 25. Az iráni legfõbb vezetõ hivatala által közreadott képen Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje az izraeli-palesztin konfliktusról beszél Teheránban 2023. október 25-én. Ezen a napon az iráni támogatású Hezbollah libanoni sííta fegyveres szervezet, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és az Iszlám Dzsihád szélsõséges szervezet vezetõi tanácskozást tartottak a Gázai övezetben kialakult helyzetrõl. Az Irán támogatta Hezbollah naponta kerül fegyveres összetûzésbe az izraeli erõkkel a Gázai övezetben kirobbant fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta. MTI/EPA/Iráni legfõbb vezetõ hivatala Fotó: -

Kontinensünkre azonban az igazi veszélyt a Hamász mögött álló erő jelenti: Irán. Most vált nyilvánvalóvá, hogy a fanatikus rezsimnél a gazdasági ösztönzők és az észérvek nem működnek. Irán nem csupán fennhangon hirdeti az Izrael és az Egyesült Államok elleni gyűlöletet, de pénzeli is a Hamász palesztin terrorszervezetet és a Palesztin Iszlám Dzsihádot (PIJ). Csak az utóbbi szervezet 93 millió dollárra tett szert kriptovaluták formájában az elmúlt két évben – írja a Wall Street Journal amerikai üzleti napilap.

Földrajzi elhelyezkedése miatt Európára Amerikánál sokkal közvetlenebb veszélyt jelenthet Irán, legfőképpen az olaj- és gázellátás veszélyeztetésén keresztül. Az október 7-i támadások következtében Izrael leállította a termelést a földközi-tengeri Tamar gázmezőn, ami azonnali áremelkedést okozott Európában.

Még nagyobb veszélyt jelentenek az Irán által a térségben támogatott milíciák, közülük is elsősorban a jemeni húszik, akik hivatalosan is hadat üzentek Izraelnek, és a földrajzi távolság ellenére többször kíséreltek meg – feltehetően Irántól kapott – rakétákat kilőni az izraeli államra. Ezek ugyan nem jelentettek reális fenyegetést, az viszont annál inkább, ha a húszik megakasztják a forgalmat a Hormuzi-szoroson, ahol a világ olajforgalmának igen jelentős része halad át.

Irán élesen szemben áll az olyan Európa által képviselt értékekkel, mint például a szólásszabadság, a vallási tolerancia vagy a nők jogai. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a rezsim gátlástalanul „utána nyúl” a disszidenseknek – gondoljunk csak a Salman Rushdie író elleni tavalyi brutális támadásra, amely örömujjongást váltott ki Teheránban.

Mindezek fényében különösen aggasztó, hogy David Albright, a Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Institute for Science and International Security) munkatársa szerint Iránt már csak hat hónap választja el egy működőképes atombomba megalkotásától, és talán két év a sorozatgyártás feltételeinek megteremtésétől. A szakértő szerint Iránnak több módja is van a nukleáris fegyverek előállítására, és a legvalószínűbb, hogy ezek kombinálásával igyekszik felgyorsítani a munkát.

Míg az Egyesült Államok és Izrael Európánál jobb helyzetben van ahhoz, hogy katonailag fellépjen Iránnal szemben, az európai országok jelentős gazdasági és diplomáciai nyomást gyakorolhatnak az országra, például kezdeményezhetik az ENSZ-szankciók visszaállítását, amelyek rakétaembargót is magukban foglaltak.

Szintén fontos lépés lehetne az Iszlám Forradalmi Gárda Testület (IRGC) és a Hezbollah terrorszervezetté nyilvánítása.

Nemrég került az amerikai törvényhozás elé egy javaslat, amely minden eddiginél keményebben szankcionálná Iránt – ehhez hasonlót fogadhatna el Európa is a fenyegetés visszaszorítására.

Borítókép: Az iráni legfőbb vezető hivatala által közreadott képen Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az izraeli–palesztin konfliktusról beszél Teheránban 2023. október 25-én (Fotó: MTI/EPA/Iráni legfőbb vezető hivatala)