Kiengedte a szellemet a palackból a spanyol baloldal. Szombaton amellett, hogy ismét százezrek tüntettek Madrid belvárosában a szocialista párt kormányalakítás érdekében megkötött paktumai ellen, Baszkföldön 30 ezer ember követelte a régió önrendelkezését.
Hatalomért hazaárulás
Pedro Sánchez pénteken tette le miniszterelnöki esküjét, miután a parlament abszolút többséggel, 179 igen szavazattal felhatalmazta a kormányalakításra. A hatalomért cserébe viszont óriási árat fizetett, hisz meg kellett egyeznie a szeparatista katalán és baszk pártokkal, amelyek nélkül kénytelen lett volna vállalni az újabb választások kiírását.
Sánchez végül a hazaárulás mellett tette le a voksát és olyan paktumokat kötött meg a nacionalistákkal, amelyek nemcsak az alkotmányosság, hanem a jogállamiság szempontjából is aggályosak.
A katalánoknak megígért egy amnesztiatörvényt, amelynek révén a függetlenségi mozgalomban részt vevő összes politikus 2012-ig visszamenőleg megkapja a kegyelmi intézkedést, köztük az a Carles Puigdemont is, aki hat éve szökevényként bujkál Belgiumban, miután képtelen volt vállalni a felelősséget azért, hogy 2017-ben alkotmányellenesen kikiáltotta Katalónia függetlenségét. A szocialista párt emellett elengedte a régió állam felé fennálló tartozásának 20 százalékát (mintegy 15 milliárd eurót) és átadta nekik a teljes katalóniai vasúti infrastruktúrát, valamint annak működtetését, ami nemzeti érdeknek számított.
A baszk pártok igen szavazatáért cserébe pedig azt ígérte, hogy két éven belül saját társadalombiztosítási rendszert rendszeresít nekik és nemzetként ismeri el Baszkföldet.
Spanyolország nem nyugszik bele
A spanyolok több mint két hete megszakítás nélkül tiltakoznak a szocialisták által aláírt megállapodások ellen. Szombaton ismét százezrek – a kormánydelegáció szerint 170 ezren, a szervezők szerint legkevesebb egymillióan – vonultak utcára Madrid belvárosában, hogy követeljék elsősorban az amnesztiatörvény visszavonását, Puigdemont börtönbe zárását és Sánchez lemondását.
A tüntetők, akik mögött legkevesebb száz civil szervezet és a jobboldal állt, az újdonsült kormányfőt hazaárulással vádolták, transzparenseiken pedig olyan feliratok szerepeltek, mint például „Nem az én nevemben: se amnesztia, se önrendelkezés”. A rendezvényen részt vett a Vox jobboldali ellenzéki párt vezetője, Santiago Abascal, valamint az idei előre hozott választásokon győztes Néppárt (PP) feje, Alberto Núnez Feijóo is, aki csak azért nem tudott kormányt alakítani, mert Sánchezzel ellentétben nem volt hajlandó eladni a hazáját a nacionalista pártoknak.
Feijóo a tüntetésen azzal vádolta Sánchezt, hogy bár állítása szerint minden szélsőséges intézkedést a békés együttélés és a spanyol nép védelmében fogadott el, „falakat emel a spanyol társadalomban” és „megalázza az országot”. Ezután csalásnak és hazugságnak minősítette a szocialista pártvezető pénteki beiktatását.
Madrid régió néppárti elnöke, Isabel Díaz Ayuso beszédében úgy fogalmazott: Sánchez kormánya „óriási károkat fog okozni”, amiért minden spanyol fizetni fog, ezért mielőbb meg kell őt állítani.
A Vox-vezér, Santiago Abascal is felszólalt, ő ismét államcsínyként utalt a szocialista párt kormányalakítás érdekében megkötött egyezségeire, majd közölte, hogy pártja a jövőben is támogat minden békés megmozdulást, mert nem adhatják fel vesztesként a csatát.
Alternatív szocialista valóság
A szocialista párt részéről Patxi López saját magához hűen ismét csak egy hazugsággal tudott reagálni a szombati tömegmegmozdulásra. Közölte, hogy Feijóo és Abascal képtelen elfogadni, hogy az ország többsége a progresszív kormány mellett döntött, hisz az emberek szerinte az urnáknál világosan kinyilvánították, hogy nem akarnak jobboldali kormányt.
A megnyilvánulás ismét arra utal, hogy a szocialista párt vélhetően egy alternatív valóságban létezik, hisz a júliusi előre hozott választásokat a konzervatív Néppárt nyerte meg és a Vox is több mandátumot szerzett, mint a szocialista párt mellett a következő négy évben koalícióban kormányzó szélsőbaloldali Sumar.
A szocialista párt látszólag nincs tisztában azzal, mekkora károkat okoz Spanyolországnak és az alkotmánynak. Bár Pedro Sánchez pénteken a király előtt esküdött fel az alaptörvényre, szombaton már be is bizonyosodott, hogy a radikális paktumoknak köszönhetően pontosan azzal megy szembe, amire hűséget ígért. Baszkföldön ugyanis mintegy 30 ezer ember vonult utcára a volt ETA-terroristákkal politizáló és Sánchezzel szintén lepaktáló EH Bildu felhívására és követelte a régió önálló nemzetként való elismerését.
Hasonló volumenű megmozdulásra hosszú ideje nem volt példa Baszkföldön, ahol az ETA megszűnése óta jelentősen csillapodtak az önrendelkezésre vonatkozó törekvések, melyeket Pedro Sánchez ígéreteivel most ismét felébresztett.
Mind a katalánok, mind a baszkok világosan lefektették a tárgyalások során, hogy ha segítenek beiktatni Pedro Sánchezt miniszterelnökként, akkor további követelésekkel állnak majd elő, melynek része lesz az is, hogy mindkét régió törvényesen függetlenedhessen Spanyolországtól, melyet a spanyol alkotmány határozottan tilt. Ha Sánchez a miniszterelnöki szék megszerzése mellett törvénykezni is szeretne a következő négy évben, úgy szüksége lesz a nacionalista erőkre, vagyis teljesítenie kell a legradikálisabb követeléseket is, melyek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az országnak.
Borítókép: A katalán szeparatistáknak amnesztiát biztosító jogszabály ellen tüntetnek Madrid központjában 2023. november 18-án, egy nappal azt követően, hogy a spanyol parlament jóváhagyta Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök újabb négy évre történő kinevezését (Fotó: MTI/EPA/EFE/Fernando Alvarado)
