Kifizetődő, hogy Magyarország nem hajlandó lazítania Kínához fűződő kapcsolatain – szögezi le cikkében a Politico hírportál, amely sorra veszi, hogy milyen kínai befektetéseket nyert el hazánk az elmúlt időszakban.
Magyarország Németországgal együtt versenyben van a BYD kínai autógyártó első európai üzeméért
− írja a lap, hozzátéve, hogy a döntést még idén bejelentheti a kínai cég.
De mivel a Politicónál Magyarország nem lehet pozitív példa, a cikk természetesen a keleti nyitás politikájának általuk negatívnak tartott következményeire helyezi a hangsúlyt.
Negatívumként említi a cikk, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető, aki részt vett az Egy övezet, egy út kezdeményezés októberi pekingi csúcstalálkozóján, ahogy azt is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Peking barátjának nevezte a magyar miniszterelnököt.
Míg Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a távol-keleti nagyhatalommal, uniós szinten a kockázatmentesítés (derisking) és a leválás (decoupling) a Kínával szembeni hozzáállás két jelszava.
Mint Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója és korábbi sanghaji főkonzul egy nemrég megjelent cikkében rámutatott:
míg a tagállamok többnyire saját gazdasági érdekeik mentén lépnek fel, és a Pekinggel folyatott bilaterális tárgyalásaik az együttműködések bővítéséről szólnak, addig uniós szinten ideológiai érdekeket követnek – vagy kell követniük.
