A kockázatmentesítés jól láthatóan nem megvalósítható, és nem is érdeke az Európai Uniónak, inkább csak hangulatkeltés Kína ellen – írta az Eurázsia magazin online kiadásán megjelent véleménycikkében Horváth Levente. Az Eurázsia Központ igazgatója, korábbi sanghaji főkonzul a múlt héten 24. alkalommal megrendezésre kerülő EU–Kína-csúcstalálkozó kapcsán veti fel a kérdést: mi is az Európai Unió Kína-politikája?
A szerző rámutatott, hogy míg az unió vezetői – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök – a békés együttműködés jelszavával érkezett Pekingbe, addig a brüsszeli döntések éppen ennek ellenkezőjéről tesznek tanúbizonyságot.
Az EU több szankciót kivetett vagy épp tervez kivetni Kína kapcsán, továbbá a »kockázatmentesítés« (derisking) is egyre hangosabb lett az Európai Unióban, ami tulajdonképpen az amerikai »leválás« (decoupling) hasonmása.
Mint azt Horváth Levente írta, az unió emellett elindította a Global Gateway elnevezésű projektet, amely a kínai Egy út, egy övezet kezdeményezés (BRI) vetélytársa kíván lenni. Csakhogy a BRI idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját és számos sikeres beruházás fűződik hozzá, ezzel ellentétben a két éve útnak indult uniós projektről keveset hallani. Fontos különbség az is, hogy míg a kínai vezetők pozitívan beszélnek az uniós kezdeményezésről, addig az európai politikusok fenyegetést látnak benne: Olaszország éppen a napokban – az EU-vezetők kínai látogatását megelőzően – jelentette be, hogy kilép a BRI-ből.
Ez egy újabb fontos kérdést vet fel, még pedig azt, hogy kivel is kellene egyeztetni Hszi Csin-ping elnöknek, ha az unióval akar tárgyalni.
A szerző szerint jelenleg az látszik, hogy míg a tagállamok többnyire saját gazdasági érdekeik mentén lépnek fel és a Pekinggel folyatott bilaterális tárgyalásaik az együttműködések bővítéséről szólnak, addig uniós szinten ideológiai érdekeket követnek – vagy kell követniük.
Erre remek példa Emmanuel Macron, aki áprilisban békejobbot nyújtva érkezett Kínába, majd miután ezt negatívan fogadták Nyugaton, a francia elnök is keményebb hangnemet ütött meg Pekinggel szemben.
Az európai káoszban üde színfolt Magyarország, amely 2010 óta a keleti nyitás politikáját követve békés együttműködést hirdet Kínával, reálpolitikát folytat – véli Horváth Levente.
Borítókép: A Hszinhua kína hírügynökség felvételén Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Hszi Csin-ping kínai államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) a tárgyalásuk előtt a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2023. december 7-én (Fotó: MTI/AP/Hszinhua)
