Döntő tárgyalások az EU-csúcs előtt

Rengeteg kérdés kerülhet terítékre Orbán Viktor és Emmanuel Macron találkozóján.

Brüsszel, 2019. június 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Emmanuel Macron francia elnök (j3) kezet fog, mellettük Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) a V4+Franciaország egyeztetésen az EU rendkívüli csúcsértekezlete elõtt Brüsszelben 2019. május 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

„A legnagyobb veszély a turbulens időkben nem maga a turbulencia, hanem az arra adott válasz a korábbi logika szerint” − idézte Peter Drucker írót lapunknak Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője. Mint kifejtette, az Európai Unió nemzetközi geopolitikai, gazdaságpolitikai térnyerése folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan pedig a versenyképességünk is, miközben a világban a turbulencia nő. Ezért fontos, hogy a miniszterelnök folytatja a diplomáciai nagyüzemet, hiszen nincs még egy hónapja, hogy az Európai Tanács elnökével és Olaf Scholzcal tárgyalt, most pedig Emmanuel Macronnal egyeztet − fűzte hozzá a szakértő.

Nem szabad hitegetni Ukrajnát

Emmanuel Macron francia államfő csütörtök este Párizsban munkavacsorán fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A megbeszélés témái között szerepelt az Ukrajnának nyújtott esetleges további uniós támogatás folyósítása mellett az ukrán uniós csatlakozás lehetősége és az uniós pénzügyi keret felülvizsgálata is.

A találkozó előtt a nyugati sajtó úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök kemény dió lehet  a francia kormányfőnek, mivel a közelmúltban kijelentette, hogy ellenezni fogja az Európai Bizottság újonnan javasolt ötvenmilliárd eurós ukrajnai csomagját, valamint azt is, hogy Kijev megkezdhesse az uniós csatlakozási tárgyalásait.

Egy háborús országot nem szabad uniós vagy NATO-s csatlakozással kecsegtetni. Ha csak az 1994-es koppenhágai kritériumokat nézzük, akkor Ukrajna egyik pontnak sem felel meg

− mondta lapunknak Kiss Rajmund.

„Ukrajna csatlakozásának ügyében jelentős véleménykülönbség áll fent a tagállamok között, Magyarország javasolja, hogy az Európai Tanács soron következő ülésének napirendjéről vegyék le ezt a kérdést. A magyar kormányfő véleménye szerint az Európai Bizottság javaslata az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésére megalapozatlan és rosszul előkészített. Ez komoly vitákat jelent ma az Európai Unió vezetésében és a tagállamok között is” − folytatta a szakértő.

Rengeteg forog ugyanakkor kockán Ukrajna számára, hiszen a döntést csak egyhangúlag lehet meghozni az unióban, ahol attól tartanak, hogy a közelgő csúcstalálkozón vétót emelhet Magyarország – teszik hozzák informátorok. Orbán Viktor és Emmanuel Macron ugyanakkor a tagság helyett „stratégiai partnerségi megállapodást” szorgalmaz Ukrajnával, és egy olyan segélyalapot preferál, amelybe minden tagállam „olyan összeget fizetne be, amekkorát akar”, így megfigyelők szerint létrejöhet valamiféle kompromisszum. 

Franciaország nagyon fontos partnerünk lehet 

A világban fokozódik a turbulencia, az Európai Unió pedig rossz válaszokat ad ezekre, amivel fokozza az Európai Unióban a feszültséget és ezzel csökkenti a térnyerését és a versenyképességét, amivel nem minket képvisel − mondja Kiss Rajmund. Az unión belüli erőviszonyokról szólva elmondta, Németország Angela Merkel óta folyamatosan veszít a nagyhatalmi pozíciójából, Franciaországnak azonban vannak ilyen ambíciói, Macron pedig már korábban is tudott megállapodásra jutni a visegrádi négyek vezetőivel. 

Franciaország nagyon fontos partnerünk lehet több kérdésben is, hiszen az Európai Unió változásra, váltásra érett, és ebben remélhetőleg partner lehet maga Macron is − emelte ki Kiss Rajmund.

A magyar kormány és a francia vezetés nem mindenben ért egyet, de ez eddig és remélhetőleg a jövőben sem fogja a kétoldalú politikai, gazdasági kapcsolatainkat befolyásolni. 

„Lehet, hogy más Európát képzelünk el; mi nemzetállamokban hiszünk, míg a francia elnök egy föderális Európában hisz, de biztos vagyok benne, hogy a jövő évre vonatkozólag, például hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot, lesznek olyan kompromisszumok, amelyekben Macron és Orbán Viktor meg tud egyezni” − emelte ki a szakértő.

De a migráció kérdésében, a terrorizmus elleni harcban, a közel-keleti kérdésekben vagy akár a Száhel-övezeti turbulencia veszélyeinek kezeléséről biztosan meg tudnak állapodni

− tette hozzá.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Emmanuel Macron francia elnök (j3) kezet fog, mellettük Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) a V4+Franciaország egyeztetésen az EU rendkívüli csúcsértekezlete elõtt Brüsszelben 2019. május 30-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)