A külügyi bizottság utoljára novemberben tárgyalt az ügyben, ám akkor nem sikerült megállapodásra jutni. A skandináv ország tavaly májusban, az ukrajnai háború kirobbanását követően, Finnországgal együtt nyújtotta be csatlakozási kérelmét a védelmi szervezethez. Utóbbi 2023. április 4-én már tagja is lett a NATO-nak, azonban Svédország csatlakozását sem Magyarország, sem Törökország nem hagyta jóvá.
Hazánkban a parlamenti képviselők részéről nincs „nagy hajlandóság” a svéd pályázat jóváhagyására – erről beszélt decemberben Orbán Viktor miniszterelnök. Ugyanis egy nappal azután, hogy a magyar parlament hozzájárul Finnország csatlakozásához, egy másik ügyben beperelték Magyarországot.
Ankara pedig biztonsági aggályokra hivatkozva vonakodott támogatni a svéd NATO-csatlakozást. A török vezetés korábban arra hivatkozott, a skandináv ország támogatta a sok országban terrorszervezetnek számító Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjait.
Végül Erdogan enyhített álláspontján, és miután amerikai hivatali kollégájával, Joe Bidennel egyeztetett, azt mondta, abban az esetben ratifikálja a kérelmet, ha a kongresszus jóváhagyja, hogy Ankara 40 új F–16-os vadászgépet vásárolhasson az amerikaiaktól. A török elnök kiemelte továbbá, hogy Kanadának és minden NATO-tagországnak fel kell oldania a Törökországgal szemben bevezetett fegyverembargót – emlékeztetett az Associated Press amerikai hírügynökség.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!