Sorsdöntő választások Szerbiában: irányt válthatnak déli szomszédaink?

Szerbiában köztársasági, tartományi, 65 településen pedig önkormányzati választásokat tartanak december 17-én. A jobbközép Szerb Haladó Párt 2012-es hatalomra kerülése óta eltelt 11 évben ez lesz az ötödik idő előtti választás az országban. Mi az oka annak, hogy épp most választanak déli szomszédaink? Mi a tét, és milyen eredmény várható? A Vajdasági Magyar Szövetség lehet a mérleg nyelve a kormányalakításnál? Palusek Eriket, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának munkatársát kérdeztük.

A felmérések, a közhangulat alapján nem valószínűsíthető, hogy ma kormányváltásra kerül sor Szerbiában. Az sem véletlen, hogy a domináns kormánypárt éppen mostanra időzítette a választásokat. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) továbbra is jó esélyei vannak a frakcióalakításhoz, a kormányzati szerep megtartásához is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának munkatársa, akit a vasárnapi szerbiai választásokról kérdeztünk.

A kutató szerint nem véletlen, hogy Alekszandar Vucsicsék mostanra időzítették a választásokat Szerbiában (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Mint korábban írtunk róla: Szerbiában köztársasági, tartományi, 65 településen pedig önkormányzati választásokat tartanak december 17-én. A szocializmus bukása óta az ideivel immár 14. alkalommal lesznek parlamenti választások a közel hétmilliós országban. A 14-ből tíz alkalommal előre hozott politikai erőpróbára került sor, ami azt jelenti, hogy az átlagos parlamenti ciklus a négy év helyett Szerbiában mindössze két év három hónapot tesz ki. 

A jobbközép Szerb Haladó Párt 2012-es hatalomra kerülése óta eltelt 11 évben ez lesz az ötödik idő előtti választás az országban. A Szerbiai Szocialista Párt és még néhány kisebb párttal, valamint több kisebbségi szervezettel, köztük a Vajdasági Magyar Szövetséggel eddig közösen kormányzó Szerb Haladó Párt annak ellenére döntött sorozatban a rendkívüli választások mellett, hogy megvolt a stabil többsége az ország irányításához.

Miért éppen most választ Szerbia?

„Alekszandar Vucsics elnök többször nyilatkozta, hogy a szerbiai ellenzék nyomására, kérésére írta ki az idő előtti választásokat. A dolgok mögé nézve azonban megállapítható, hogy ennek taktikai okai is voltak. Olyan pillanatban írták ki a választásokat, amikor az látszott, hogy a jelenlegi kormány számára kedvezően alakulhat az erőpróba, így nem várták ki az adott ciklus végét. A nemzetközi környezet ma nagyon bizonytalan, gyorsan változik, és mindez kihat az egyes államok belpolitikai eseményeire is” – magyarázta kérdésünkre a kutató. Az Ipsos által csütörtökön publikált közvélemény-kutatás szerint 

Alekszandar Vucsics Szerbia nem állhat meg elnevezésű listája 44,6 százalékára számíthat vasárnap, a Szerbiai Szocialista Párt 8,7 százalékra, a VMSZ pedig közel 1,5 százalékra. 

A felmérés szerint Alekszandar Vucsicsék kihívóját, a Szerbia az erőszak ellen elnevezésű ellenzéki koalíciót 23,6 százalékra mérték a választások előtt két nappal, amely jelentős visszaesés a nyáron mért, közel negyvenszázalékos támogatottsághoz képest.

A késő tavaszi erőszakhullám, és az akörüli tüntetések nagyon sok embert megmozgattak, az egész ország figyelt rá. Akkor ez nem tett jót Vucsicsék népszerűségének. 

„Most azonban az látszik, hogy vissza tudták tornázni magukat. Mindez annak is köszönhető, hogy a korábban bejelentett fizetés- és nyugdíjemelések első részleteit éppen mostanában kezdték folyósítani. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Szerb Haladó Pártnak több mint 700 ezer tagja van egy olyan országban, amelynek az összlakossága 6,5 millió környékén mozog. Egy ekkora méretű, jól megszervezett hálózattal viszonylag jól fel tudják építeni magukat a választásokra” – ismertette Palusek Erik. Hozzátette: a Szerb Haladó Párt és a Szerb Szocialista Párt a választások előtt egyértelművé tették, a voksolások után is folytatnák az együttműködést.

A választások tétje Szerbiában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója elmondta: az Alekszandar Vucsics vezette koalíció az elmúlt években és a közelmúltban megvalósult, valamint a jövőben megvalósuló beruházásokra és az életszínvonal általuk prognosztizált emelkedésére (1400 eurós átlagbér és 650 eurós átlagnyugdíj a következő években) fókuszált a kampányában. Nem volt véletlen tehát a kampány előtt nem sokkal alapított szövetségének a névválasztása sem (Szerbia nem állhat meg). Hozzátette: 

a szövetségnek emellett vannak ismert arcai, a legismertebb maga Vucsics elnök.

„Nagyrészt az ő személye az, akire szavaznak a haladópárti választók, benne bíznak, és nem feltétlenül a választási programra adják le voksaikat. A szerb ellenzék soraiban egyelőre nincsenek ilyen meghatározó, ennyire jól felépített, karizmatikusnak ható arcok, az ellenzék most próbálja önmagát felépíteni. Bár való igaz, hogy az országban az elmúlt évek során sem volt túl erős az ellenzék.” 

Nekik talán leginkább Belgrádban van a legnagyobb esélyük arra, hogy borsot törjenek a kormánypártok orra alá

– magyarázta a kutató. Megjegyezte: a Szerbia az erőszak ellen, valamint Alekszandar Vucsicsék is az ország európai integrációját támogatják. „A kormánypártokhoz hasonlóan ők is európai irányultságúak, a lényeget tekintve azonban inkább a változásra koncentrálnak. A korrupció megszüntetéséről, az átláthatóbb kormányzatról, a demokratikus intézményrendszer erősítéséről kommunikálnak” – részletezte Palusek Erik. A pártok körében az uniós integráció melletti relatív konszenzus egyébként azért is érdekes, mert Szerbiában már a lakosság fele sem támogatja a csatlakozást. 

 

Ezt a kampányban a szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt próbálta meglovagolni úgy, hogy a BRICS-hez való csatlakozás mellett kampányolt, azonban a csütörtökön publikált felmérések szerint a parlamenti küszöböt jelentő három százalékot sem fogják elérni. 

A kutató elmondta azt is, Koszovó kérdése is kampánytéma volt, ám egyik párt sem hajlandó lemondani róla, s paradox módon éppen Koszovó függetlenségének elismerése lenne az uniós integráció egyik feltétele. „Ha valaki elismerné Koszovó függetlenségét, az jó eséllyel politikai öngyilkosságot követne el, ugyanis ez a gondolat nem számít túlságosan népszerűnek a lakosság körében” – mondta.

Milyen esélyei vannak a Vajdasági Magyar Szövetségnek?

Palusek Erik elmondta, a Vajdasági Magyar Szövetség az európai integráció útján szeretne haladni, Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolatokat szeretné megtartani, tovább fejleszteni, emellett az elmúlt években megkezdett beruházásihullám folytatásáért dolgoznának tovább. A kutató kifejtette: 

a Vajdasági Magyar Szövetség számára az lehet fontos, hogy elérje a parlamenti frakció alapításához szükséges öt parlamenti mandátumot. 

Erre ismét lehet esélye a kutató szerint, ugyanis a párt jól tud mozgósítani, arányaiban nézve sok tagja van, a taglétszám tízezer felett van. „A VMSZ egyedüli magyar pártként indul a választásokon, a magyar közösség nagy része rájuk fog szavazni. A közelmúltban hunyt el a VMSZ korábbi elnöke, Pásztor István. Most fia, Pásztor Bálint viszi tovább megbízott elnökként azt a vonalat, amelyet eddig édesapja képviselt.”

Az csak a választási eredmények megismerésével derül majd ki, hogy mindez hogyan befolyásolja a magyar szavazókat és a magyar szavazatok leadását, de talán ez most inkább úgy hat, hogy összefoghatja a szavazókat a VMSZ mögött

 – fogalmazott a kutató. Azonban mint mondta, a pártnak minden szavazat számít, hiszen korábban 65 vokson múlott nekik a hatodik mandátum, amellyel stabilabb pozíciót alakíthattak volna ki a szerb kormányban. A Vajdasági Magyar Szövetség mandátumszáma emellett erősen függ attól, hogy Szerbiában hány szavazópolgár járul az urnák elé.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)