Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsát megkövetve. Az ülés központi eleme az Európai Bizottság bővítési csomagja volt.
A brüsszeli intézmények és a tagállamok döntő többségének az volt a célja, hogy döntés szülessen a csatlakozási tárgyalások megindításával Ukrajnáról.
A tárcavezető elmondta, hogy az előzetes előterjesztésben szerepelt a szerbek elítélése és szankciókkal való fenyegetése, a boszniai szerb köztársasággal szemben az európai uniós források befagyasztásának a lehetősége, egy inkorrekt megközelítés Törökországgal szemben és több olyan pont is, amely az Észak-Macedón tárgyalásokat gyakorlatilag ellehetetlenítette volna.
Na most mi lett mindebből? Semmi.
– foglalta össze az általános ügyek tanácsának eredményeit, ugyanis nem született döntés az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, és a többi kilátásba helyezett pontot is kivették a szövegből.
Ma a bővítéspárti országok kisebbségben vannak az Európai Unióban
– fogalmazott a miniszter. Ez azért sem meglepő, mert a hétfői nap folyamán Nagy István agrárminiszter is arról nyilatkozott, hogy a franciák is aggasztónak tartják az ukrán csatlakozás esetleges következményeit.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra a visszásságra, hogy tíz éve nem bővült az Európai Unió, sőt hat éve egyetlen tárgyalási fejezetet sem zártak le egy országgal sem, új fejezet is csak két éve sikerült megnyitni. Mint fogalmazott:
A visszásság abban rejlik, hogy mindez azért történt, mert egyes tagállamok mindig blokkolták ezeket a folyamatokat, de rájuk senki sem mutogatott, hogy Putyin-barátok, egységbontók.
Hogy szemléltesse az Ukrajna vonatkozásában erőltetett csatlakozás igazságtalan mivoltát a Nyugat-Balkánra nézve, tételesen felsorolta, hogy azok mióta várnak az uniós tagságra:
- Macedónia 2005 óta tagjelölt és a valós csatlakozási tárgyalások nem kezdődtek el;
- Albánia 2014 óta tagjelölt és a valós tárgyalások nem indultak el;
- Montenegró 2010 óta tagjelölt. Hat éve zártak le vele utoljára csatlakozási tárgyalási fejezetet;
- Szerbia 2012 óta tagjelölt „és azokat a tárgyalási fejezeteket sem képes az unió megnyitni velük, amire abszolút fel vannak készülve”.
A tárcavezető erre utalt Facebook-bejegyzésében is, amikor azt írta, hogy „elfogadhatatlannak tartjuk a Nyugat-Balkán diszkriminálását”.
Újságírói kérdésre a külgazdasági és külügyminiszter reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek az uniós források egy részének feloldását célozzák.
A Politico közlései alapján terjedt el a hír bizonyos források feloldásáról. Tízmilliárd euróról beszélünk, ami a kohéziós források azon része, amelyről tanácsi döntés nélkül rendelkezhet a bizottság. Ezeket a pénzeket a magyar igazságügyi rendszerrel kapcsolatos aggályok miatt tartották vissza.
Ami a források feloldását illeti, nem tudom, mi a terve az Európai Bizottságnak, de igazából az Európai Bizottságnak a tények és a szabályok alapján már rég oda kellett volna adni a Magyarországnak járó forrásokat. Semmi alapja nincs annak, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat. Ezért, hogy születik-e döntés vagy nem, az nem jogi keretekkel írható le, hanem egészen különböző megközelítést igényel. Jogi alapon ez a helyzet nem is állhatott volna elő, ami előállt
– oszlatta el a kételyeket.
