Újabb európai ország hozná vissza a sorkatonaságot – kiket érintene?

Németországnak újra szüksége van a kötelező katonai szolgálatra? Boris Pistorius védelmi miniszter úgy véli, hogy az európai háború és az akut létszámhiány idején legalábbis meg kellene vizsgálni a különböző modelleket.

 

Súlyos problémákkal küzd a Bundeswehr

A gazdaság számos területéhez hasonlóan a Bundeswehr, azaz a Szövetségi Védelmi Erő is akut jelentkezőhiánnyal küzd. Pistorius jelenleg azt vizsgálja, hogy a hivatali ideje előtt kitűzött 203 ezer katona mint cél továbbra is fennáll-e. Jelenleg csaknem 181 ezren vannak.

A jelenlegi adatok szerint akkora a baj, hogy jövőre nem elég már csak megállítani a létszámcsökkenést, hanem komoly növekedést kell elérni, ellenkező esetben a hadkészültségi szintet sem lesz képes elérni a Bundeswehr. Nem csoda tehát, hogy ismét egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek szerint vissza kell hozni a sorkatonaságot.

A megoldások keresése során Pistorius miniszter kifejezetten a svéd modellt említette. Az ország 2010-ben felfüggesztette a kötelező katonai szolgálatot, a biztonsági helyzet romlása mellett azonban 2018-ban visszatért a kötelező katonai szolgálathoz, és 2017 nyarán megkezdődtek a katonai behívások.

A férfiakat és a nőket legfeljebb tizenkét hónapra sorozzák be. Pistorius rámutatott, hogy Svédországban minden fiatal nőt és férfit összegyűjtenek, de csak néhány kiválasztott végzi el az alapvető katonai szolgálatot.

A Bundeswehr a beszerzésnél is megbukott

Számítások szerint 35–45 milliárd eurónyi speciális pénzeszköz veszett kárba a német védelmi erők, a Bundeswehr nem hatékony közbeszerzési rendszerében, ez derült ki korábban a Békekutatási és Biztonságpolitikai Intézet (IFSH) elemzéséből. Az intézet új tanulmánya pedig arra világít rá, hogy

az Olaf Scholz kancellár által több mint egy évvel ezelőtt meghirdetett fordulat óta a beszerzések javítását célzó összes reform nagyrészt kudarcot vallott. Ráadásul a hatalmas pénzösszegek oda vezettek, hogy a védelmi ipar, a Bundeswehr bürokráciája, a parlament és a szövetségi kormány még jobban összefonódott, aminek az adófizetők isszák meg a levét – számol be róla a Tagesschau hírportál.

Szeptember végén a Bundeswehr ismét nevetségessé tette magát, amikor kiderült, hogy a német Rohde & Schwarz gyártó mintegy 1,3 milliárd euróért vásárolt új digitális rádióinak egy része nem fér bele a védelmi erők járműtípusaiba. Ráadásul van olyan, amelynek az akkumulátorteljesítménye nem elég a rádióhoz, másoknak további hűtésre van szükség.

Így most valószínűleg két évvel tovább tart, amíg a Bundeswehr terepen használhatja a készülékeket – és persze drágább is lesz.

Mindez azért is volt rendkívül kínos Boris Pistorius védelmi miniszternek, mert amikor leváltották az elődjét, akkor rendre azt bizonygatta, hogy rendbe teszi a korábban széthullott hadsereget.

Az IFSH elemzése riasztónak tartja a tényt, hogy a tanulmány olyan időszakban jelent meg, amikor a szövetségi kormány is vitatkozik az egyre szűkösebb erőforrásokról. Ha igaza van a szerkesztőnek, akkor csak azért hiányzik a pénz szociális ügyekre, oktatásra, természet- és klímavédelemre, mert a Bundeswehr rengeteg pénzt pazarol. Ebben az értelemben a Bundeswehr megoldatlan beszerzési gondjai komoly társadalmi problémát jelentenének.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)