Orbán Viktor nevétől zengett az Európai Parlament ülésterme

Brüsszel nem áll le, folytatja Magyarország támadását.

Strasbourg, 2024. január 17. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetérõl és a befagyasztott uniós pénzeszközökrõl tartott vitában az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Kiemelt vitával indították a szerdai napot Strasbourgban. A két vitát magában foglaló blokk első része az előző és az elkövetkező uniós csúcsokra fókuszált, míg a második A magyarországi helyzet és a befagyasztott uniós pénzeszközök címet viselte. A két vitából álló blokkra hivatalosak voltak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Michel azonban derékfájdalmára hivatkozva távol maradt az üléstől.

 

Von der Leyen feltételeket szabott

Az EP vitáját Ursula von der Leyen nyitotta meg, aki a beszédében kiemelte: húszmilliárd eurót továbbra is visszatartanak Magyarországtól, ennek okát a menekültügyi jogokkal és azt LMBTQ-jogokkal kapcsolatos aggályok adják.

Tavaly májusban Magyarország új törvényt fogadott el az igazságügyi reformról, amely számos, a 2022-es jelentésben megfogalmazott ajánlásunkkal foglalkozik. Ez a törvény megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és korlátozza a politikai beavatkozás lehetőségét az igazságszolgáltatásban. Erre volt szükség ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a kohéziós alapok feltételeit. Ezt kértük, és ezt Magyarország teljesítette. A biztosok előzetesen tájékoztatták a parlamentet, és természetesen bármikor készek további tájékoztatást adni

– értékelte a bizottság elnöke Magyarország lépéseit. A RePower EU, az orosz energiafüggetlenség felszámolását célzó pénzügyi eszköz előfinanszírozásaként érkezett pénzekről Von der Leyen elmondta, hogy azok nem feltételhez kötött összegek voltak.

A vitán magyar politikusok is felszólaltak, köztük Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki leszögezte, hogy az ideológiai zsarolás nem elfogadható.

Ha valódi jogállamisági krízist akarnak látni, akkor arra kellene figyelniük, ami a napokban Lengyelországban történik

– mutatott rá.

A politikus szerint a tűzszünet és a mihamarabbi béke kellene legyen a prioritás, és hogy az uniós költségvetésen kívüli forrásokból kellene finanszírozni Ukrajna támogatását. Az a felvetés, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát, mert bizonyos kérdésekben nem ért egyet a brüsszeli fősodorral, új mélypontot jelent még az EP mércéjével is.

Ez szégyenletes és abszurd. Az Európai Unió sírját ássák meg így

– zárta a felszólalását.

– A baloldali politikusok magyargyűlöletből szeretnének politikai karriert építeni. Egyből politikai cirkuszt csinálnak, csak mert nem sikerült az Európai Bizottságot kedvük szerint zsarolni – közölte Hölvény György, a KDNP európai parlamenti képviselője. Hozzátette: Magyarország hosszú tárgyalások során egyezett meg a bizottsággal, és ennek a folyamatnak az elfogultság nem képezte részét.

Az európai baloldal tízmillió ember érdekét támadja. Ezt tudta felmutatni a magyar választóknak a mai kampányrendezvényén. Mert kétségeink ne legyenek, aminek ma tanúi voltunk, az volt

– összegezte az elhangzottakat.

Uniós csúcsok

A Magyarországnak járó uniós források után a tervezett napirend szerint a február elsején esedékes EU-csúcsról kellett volna beszélni, de erre nem igazán tértek ki. Még Maria Grapini szocialista román EP-képviselő is felhívta a figyelmet, hogy csak Magyarország gyalázása és az előző ülésen hozott, Ukrajnával kapcsolatos kérdések uralták a vitát.

Ha a polgárok meghallgatták volna ezt a vitát, amelyet ráadásul kulcsfontosságú vitának tituláltak, csalódottak és felháborodtak volna. Senki nem mondott semmit arról, hogy mit fog tenni az Európai Tanács február elsején. Milyen a mérleg? És az elnök a kulcsvitát megelőzően távozott – ez szégyenletes! A belga elnökség semmit sem mondott a schengeni térségről. Befejezzük-e Románia és Bulgária schengeni csatlakozását vagy sem?

– fogalmazott.

Így a vita során csak arról beszéltek a képviselők, hogy Magyarország szavazati jogát meg kell-e vonni, illetve, hogy hogyan lehetne Ukrajnának jelentősebb támogatásokat nyújtani. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának delegációvezetője ugyanakkor elmondta,

Ukrajnát segíteni kell, de ezt az uniós költségvetésen kívül kell megtenni, és nem lehet közös hitelből finanszírozni. Hozzátette: Magyarország kész saját költségvetéséből segíteni Ukrajnát.

Deutsch Tamás azonban a vita kapcsán hangsúlyozta: nevetséges és abszurd, hogy az Európai Parlament ismét Magyarországgal van elfoglalva. 

Azért támadnak, mert nemet mondunk a migrációra, a genderőrületre, és mert Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy Ukrajna ügyében azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség

– mondta.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitában az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)