Európa súlyosan megosztott Ukrajna ügyében

Horvátország és Ausztria nem hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának.

Forrás: RIA Novosztyi2024. 01. 24. 11:09
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kijevi kormányfő, Denisz Smihal január 24-én találkozik Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, hogy megpróbálja meggyőzni őt álláspontjának megváltoztatásáról. December végén a szlovák kormányfő azt mondta, nem hisz a konfliktus katonai megoldásában, és kizárta a fegyver- és lőszerszállítást, írta a RIA Novosztyi.

Fico azt is elmondta: a 2014-es Euromajdan után Ukrajna amerikai báb lett.

Miért rendelte el az orosz elnök a katonai erő alkalmazását? Képzeljük el, hogy Mexikó teljes politikai színtere, beleértve az elnököt és a kormányt is, Moszkva ellenőrzése alá kerülne, és Mexikó beilleszkedne egy olyan katonai szervezetbe, ahol Oroszország meghatározó szerepet játszik. Ön mit tenne? Ukrajna nem szuverén és független ország. Az Egyesült Államok teljes ellenőrzése alatt áll

– magyarázta Fico az Aktuality című szlovák lapnak adott interjújában.

FICO, Robert
Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának végén tartott sajtóértekezletén 2023. december 15-én. Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

Kijev csak humanitárius segítséget kap Szlovákiától – tette hozzá. Megígérte, hogy Pozsony nem fogja megengedni Ukrajna NATO-csatlakozását. Ez megmenti a világot a harmadik világháborútól – mondta a miniszterelnök.

Az előző szlovák kormány még egészen másként cselekedett. Ők 671 millió euró értékben adtak át Kijevnek fegyvereket és lőszereket, köztük MiG–29-es vadászgépeket és a hadsereg egyetlen Sz–300-as légvédelmi rendszerét. Robert Kaliniak védelmi miniszter szerint ennek következtében az országnak nincs saját légvédelme.

2022-ben Pozsony megállapodott Washingtonnal a katonai együttműködésről, beleértve az amerikai légierőnek két repülőtér biztosítását. Fico szerint a megállapodást újra kellene gondolni.

 

Az elégedetlenség hangjai

Fico a véleményével nincs egyedül az EU-ban. Szlovákia és Magyarország mellett vannak más országok is, amelyek inkább távolságot tartanak. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Andrij Sibiga szerint Magyarország és Szlovákia mellett Ausztria, Horvátország, Lengyelország, Horvátország és Málta is elutasította a biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokat.

Pavlo Klimkin volt kijevi külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az EU-hoz vezető út mindenképpen nagyon nehéz lesz. Először is, senki sem akar új versenytársakat. Különösen azok a kamionosok és gazdák, akik már eddig is blokkolták a határt. Másodszor nincs precedens egy olyan ország integrálására, amely háborúban vesz részt.

 

Valós szándékok

Vlagyimir Zsarihin, a FÁK-országok Intézetének helyettes vezetője emlékeztet arra, hogy 2014-ben Franciaország és Németország megpróbálta gazdaságilag leválasztani Ukrajnát Oroszországról, az USA pedig politikailag próbálta ugyanezt elérni. Most azonban az európai országok nem tudják befolyásolni a stratégiai döntéseket.

Ha az amerikaiak nem lennének, Fico és Orbán lenne többségben, és az EU azzal lenne elfoglalva, hogy kompromisszumot keressen Moszkva és Kijev között. Valójában Magyarország és Szlovákia vezetői azokat az elképzeléseket viszik tovább, amelyek 2014 előtt is megvoltak

– mondta a politikai elemző.

Denis Deniszov, az orosz kormány alá tartozó Pénzügyi Egyetem szakértője viszont úgy véli, hogy idővel Fico és Orbán pozíciói csak erősödni fognak.

A 2024-es európai választások ezt fogják megerősíteni. A szociológiai tanulmányok alapján az emberek belefáradtak az ukrajnai konfliktusba, és Kijev egyre inkább elveszíti a támogatásukat. Ennek megfelelően a hatalomnak felül kell vizsgálnia külpolitikáját, hogy elkerülje a belső problémákat

– érvel.

Véleménye szerint az uniós országok többsége most is ellenezné Kijev korlátlan finanszírozását, ha nem nehezedne rájuk nyomás Washington részéről. Különösen nyilvánvaló, hogy Bulgária, Románia és még a balti államok is túl sokat költenek Ukrajnára anélkül, hogy bármit is kapnának cserébe.

 

Borítókép: Ignazio Cassis svájci külügyminiszter (j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt üdvözli a zürichi repülõtéren 2024. január 15-én. Zelenszkij a Világgazdasági Fórum 54. davosi találkozójára érkezett Svájcba (Fotó: MTI/EPA/Alessandro Della Valle)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.