Halottak és sebesültek mindkét oldalon

Súlyos tüzérségi és légicsapások, előrenyomuló tankok: Hán-Júnisz, a Hamász egyik fellegvára teljes támadás alatt, közben az unió aggódik.

A háború negyedik hónapjában: az izraeli hadsereg kiterjesztette offenzíváját a Gázai övezet déli részén, számolt be róla a Spiegel. Szemtanúk hétfőn heves összecsapásokról számoltak be izraeli katonák és a radikális iszlamista Hamász harcosai között a nyugatra fekvő Hán-Júniszban. A harcok két kórház és a Gázai övezet északi részén élő menekültek sátorvárosainak közvetlen közelében zajlottak.

The #IDF is pounding #Hamas in #KhanYunis, southern #Gaza.#October7Massacre #October7 #HamasislSIS #HamasRapists #Gaza #Israel #FAFO pic.twitter.com/Y5qJc1FnJH

— Erez Neumark 🇮🇱🇧🇪 (@ErezNeumark) January 21, 2024

A Palesztin Vörös Félhold több tucat halottról és sebesültről beszélt. Izraeli médiajelentések szerint a hadsereg jelentős előrenyomulást hajtott végre a Hán-Júnisztól nyugatra fekvő területen, ahol korábban nem volt jelen. 

A hadművelet több napig is eltarthat. A cél a Hamász egységeinek teljes megsemmisítése. Eddig a közlések alapján ötven Hamász-harcost, köztük egy századparancsnokot öltek meg, izraeli részről három katona halt meg.

„A hadsereg tisztában van azzal, hogy rendkívül sűrűn lakott területen tevékenykedik”

– folytatódik a közlemény. Ugyanakkor azonban szembesül azzal a ténnyel, hogy a Hamász terroristái ismételten kórházakból, mecsetekből és lakónegyedekből támadnak.

Hán-Júnisz a Hamász egyik fellegvárának számít. A Gázai övezetben lévő vezetői közül sokan, köztük Dzsihja al-Sinwar és Mohammed Deif is onnan származnak. Mint az egész tengerparti területen, a Hamász itt is kiterjedt alagútrendszert épített ki. Hivatalosan nem ismert, hogy Sinwar és a vezetés hol bujkál.

A Hamász és az izraeliek többsége is elutasítja a kétállami megoldást

A palesztin civilek halálos áldozatainak magas száma miatt egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a konfliktusban részt vevő felekre, különösen Izraelre. Ráadásul az USA után most Németország és az EU is növeli a nyomást a közel-keleti konfliktus kétállami megoldásának ellenzőire.

Kérdéses azonban, hogy a növekvő nyomásnak lesz-e bármilyen hatása. Az izraeliek többsége ugyanis ma már elutasítja a kétállami megoldást. Sokan attól tartanak, hogy ez azt eredményezheti, hogy Ciszjordániából rakétákat lőnek ki izraeli városokra és falvakra. Ráadásul egyesek szerint egy független állam az október 7-i példátlan mészárlás után egyenlő lenne a jutalmazással. A Hamász szintén ellenzi a kétállami megoldást. Izrael teljes elpusztítására törekszik.

ההתעקשות שלי היא שמנעה במשך שנים הקמת מדינה פלסטינית שהייתה מהווה סכנה קיומית לישראל.

כל עוד אני ראש הממשלה אמשיך לעמוד עליה בתקיפות. pic.twitter.com/mWSMMNZb6G

— Benjamin Netanyahu - בנימין נתניהו (@netanyahu) January 21, 2024

Az uniós diplomaták viszont attól tartanak, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra számít, hogy Donald Trump megnyeri az őszi amerikai elnökválasztást. A republikánus elnök első hivatali idejében erőteljesen támogatta Netanjahut, és egyebek mellett bejelentette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem tekinti kategorikusan a nemzetközi jog szerint illegálisnak a ciszjordániai izraeli telepeket. Biden ezt ellenzi, a demokrata elnök arra szólítja fel Izraelt, hogy legyen nyitott a kétállami megoldásra.

Borítókép: Hán-Júnisz, 2024. január 21. Izrael légicsapást mér a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborra 2024. január 21-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)