Kulcsfontosságú év lesz 2024 Kazahsztán számára

Az orosz–ukrán háború okozta energiaválság óta egyre nagyobb figyelmet kapnak a nemzetközi színtéren a közép-ázsiai országok: amellett, hogy egyre több nyugati kormány nyitott a térség felé, tavaly sorra tartották meg a régió fővárosaiban a nagy diplomáciai találkozókat. Kiemelt figyelmet kapott a Kaszim-Zsomart Tokajev vezette Kazahsztán, mely Magyarország után többek között Franciaország számára is kulcsfontosságú partnerré vált. Az ország elnöke nemrégiben számolt be idei terveiről.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (Fotó: Kazah elnöki hivatal)

– Világszerte jelentősen nő az érdeklődés Közép-Ázsia iránt, ami egyúttal a C5+1 országcsoport iránti érdeklődést is jelenti – fogalmazott Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az Egemen Qazaqstan kazah újságnak adott interjúban. A C5+1 országcsoportot  az Egyesült Államok, valamint az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – alkotja. Az államfő hangsúlyozta, idén Kazahsztán ad otthont az országcsoport csúcstalálkozójának.

President Kassym-Jomart Tokayev gave a big interview to the Egemen Qazaqstan national newspaper, shedding light on the administration’s top priorities for the year 2024 and addressing crucial topics on the national agenda.

Stay tuned with The Astana Times ⚡️ pic.twitter.com/72LoDDjARP

— The Astana Times (@TheAstanaTimes) January 5, 2024

Tokajev arról is beszámolt, a múlt év rendkívül eredményes volt a nemzetközi kapcsolatok szempontjából, szorosabb együttműködésben állapodtak meg ugyanis Franciaországgal.

A keleti nagyhatalmak, azaz Oroszország és Kína pedig továbbra is kulcsfontosságú partnere maradt az országnak.

Új utakon Kazahsztán

A külpolitikai célokon túl Tokajev a belpolitikai helyzetről is részletesen beszámolt. Az interjú során kitért a 2022. januári tüntetésekre is: „A januári tragikus eseményeket a sokéves megoldatlan társadalmi-gazdasági problémák és a stagnálás okozta, melyek hatalmi és társadalmi leépüléshez vezettek” – fogalmazott. Hangsúlyozta, noha a megmozdulás eleinte békésen indult, a szélsőségesek átvették az irányítást. „Céljuk az volt, hogy félelmet keltsenek a polgárok között” – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, az erőszakba torkolló tüntetéseket részben a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) segítségével sikerült visszaszorítani.

A megmozdulások után Tokajev politikai reformok sorát hirdette meg, melyek jegyében még 2022 novemberében elnökválasztást tartottak az országban – a lakosság újabb elnöki ciklust szavazott meg Tokajevnek.

Az új intézkedések értelmében a választási rendszert is átalakították, mondván, igazságosabb szavazásokat kell lebonyolítani a jövőben: módosították az alkotmányt, emellett kibővült a parlament alsóházának jogköre. A reformoknak ugyanakkor számos társadalmi vetülete is van: ahhoz, hogy megerősítsék a bíróságok függetlenségét, jogszabály-módosításokat fogadtak el, bővült az esküdtszék által tárgyalandó ügyek listája, emellett tavaly decemberben újabb emberi jogi rendeletet írtak alá.

Tokajev az interjúban ismertette Kazahsztán jövőbeni céljait is, ezek között szerepel, hogy 2029-ig megduplázzák a GDP-t. A közép-ázsiai országban temérdek fejlesztés van tervben: a kormány új adótörvényeken dolgozik – a hiteltörvényt például már módosították is a hitelfelvevők jogainak védelme érdekében –, továbbá az energia-infrastruktúra korszerűsítésére is nagyobb hangsúlyt helyeznek, megelőzve a lakásokban keletkező baleseteket.

Kazahasztán stabilitása Európa számára is kulcsfontosságú. A tavalyi adatok szerint a közép-ázsiai ország 10 százalékkal részesedett az Európai Unió kőolajellátásából, ami háromszázalékos növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest.

Borítókép: Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (Fotó: Kazah elnöki hivatal)