Az orosz–ukrán háborút is kordában tartják a fegyverek
Az Ukrajna és Oroszország között jelenleg zajló háború során Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetésekkel igyekezett elrettenteni a NATO közvetlen beavatkozását, és helyi szinten tartani a konfliktust. A Bulletin szerint az Egyesült Államok talán támogatni szeretné Ukrajnát Oroszországgal szemben, de nem hajlandó kockáztatni egy orosz atomcsapást New York City vagy Washington ellen, hogy többet tegyen, mint pénzt és anyagot biztosítani. Az elrettentés megszüntetése a nukleáris fegyverek betiltásával azt jelenti, hogy potenciálisan visszatérhetünk az elhúzódó, globális nagyhatalmi háborúhoz.
Az ellenőrzés azonban minden eddiginél fontosabb globális szinten. A Bulletin szerint ugyanis ahogy a kínai nukleáris arzenál növekszik, és ahogy Kína az elkövetkező évtizedekben potenciálisan nukleáris paritásra törekszik az Egyesült Államokkal, ez a probléma csak súlyosbodni fog.
A jelenlegi nukleáris fegyverkezési stratégiák az ellenfél nukleáris fegyvereinek célba vételétől függenek, ami azt jelenti, hogy ahogy az ellenfél több nukleáris fegyvert épít, az Egyesült Államoknak is többet kell építenie. Ha az Egyesült Államok többet épít, akkor Oroszország és Kína is többet fog.
Ellenőrizetlenül a nukleáris arzenálok mérete gyorsan felfelé ívelhet, és meghaladhatja a hidegháború korszakát, amikor az Egyesült Államoknak 23 ezer, a Szovjetuniónak pedig 39 ezer nukleáris fegyvere volt.
A mesterséges intelligenciához nyúlhatnak
A nagyhatalmi háború felgyorsíthatja a technológiák széles körét, amelyek újat generálnak, és növelik az egyéb egzisztenciális kockázatokat. Putyin orosz elnök 2017-ben megjegyezte , hogy aki a mesterséges intelligencia vezetőjévé válik, az a világ ura lesz. Egy nagyhatalmi háború szinte biztosan felgyorsítaná a mesterséges intelligencia kutatását, fejlesztését és megvalósítását. A Bulletin szerint a nukleáris fegyvereket inkább kölcsönös ellenőrzés alatt kell tartani, mintsem teljesen betiltani.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)