A szakadár régió Etiópiával való megegyezése azonban nagy botrányt okozott. Szomália ugyanis felháborodásának adott hangot amiatt, hogy
Szomáliföld átengedett a szomszédos Etiópiának egy jelentős, tengerparti sávval rendelkező területet országából azért, hogy az ország elismerje függetlenségét
– közölte az al-Dzsazíra pánarab hírportál. A szomáliai kabinet egy tárgyalás után semmisnek minősítette a szerződést, és felemelte hangját a terület eltulajdonításával szemben. Az ország diplomáciai botránynak tekinti az ügyet, és még nagykövetét is visszarendelte Etiópiából.
Etiópia nemzetközi szerepéről és a lépésről való jogosultságáról Marsai Viktor megjegyezte, hogy bár a világ legnépesebb országáról van szó – majdnem 120 millióan lakják –, tengeri kijárata nincs, kikötőit 1993-ban, Eritrea függetlenné válása után veszítette el.
Azóta folyamatosan téma Etiópiában, hogy hogyan tudna a világtengerekhez jutni
– fogalmazott.
Kiemelte, az elmúlt időszakban több vezető, köztük Abij Ahmed etióp miniszterelnök is beszélt arról, hogy országuknak politika adta joga az, hogy legyen vörös-tengeri kijárata. A Szomálifölddel megkötött egyezmény értelmében ötven évre Berbera kikötőjének egy részét lízingeli az etióp állam, és katonai bázist is létrehoznak, cserébe Szomáliföld az etióp légitársaságban kap részesedést.
Senkinek nincs hatalma Szomáliából egy darabot kiadni
– szögezte le Szomália elnöke, Hasszán Sejk Mohamed, aki szerint a lépés beavatkozást jelent hazája szuverenitásába.
Etiópiának egyébként kapóra jött az ajánlat, ugyanis ez idáig Dzsibutira támaszkodott tengeri kereskedelmét tekintve. Marsai Viktort az ügy nemzetközi jogi vonatkozásáról is kérdeztük. A szakértő lapunknak elmondta,
a 120 milliós Etiópia a térség hegemón uralkodója, míg Szomália lakossága 16-17 millió fő, tehát nagyjából a tizede, Eritrea lakossága négy-öt millió. Tehát olyan pozícióban van Etiópia, hogy ezt nyugodtan megteheti. Ráadásul most nagyon jó kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal, Kínával, és az Egyesült Államok sem nagyon piszkálgatja.
