Orbán Viktort „császárrá tenné” az Európai Tanács elnöke

Charles Michel megerősítette, hogy indulni fog az európai parlamenti választásokon. Megválasztása esetén az elnöki szék üresen maradna, és így a jelenlegi szabályok érelmében a soros elnökséget betöltő tagállam – azaz a választások után éppen Magyarország – vezetné az üléseket. Már csak a gondolattól is összerezzentek a brüsszeliták, a Politico megírta, hogy ezt a többi tagállam vezetőjének többsége kétségbeesetten szeretné elkerülni. Egy EU-fókuszú gúnylap a hírre lecsapva azzal vádolta meg Charles Michelt, hogy azon mesterkedik, hogy Orbán Viktort Európa császárává tegye.

2024. 01. 07. 11:18
ORBÁN Viktor; MICHEL, Charles
Salzburg, 2018. szeptember 20. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Charles Michel belga kormányfõ az európai uniós állam- és kormányfõk informális salzburgi csúcstalálkozójának második napján, 2018. szeptember 20-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Charles Michel több belga lapnak is megerősítette, hogy indulni fog az európai parlamenti választásokon. Ez az első alkalom, hogy az Európai Tanács hivatalban lévő elnöke jelöltként induljon EP-választásokon. Megválasztása esetén üresen marad a tanács elnöki tisztsége.

Ettől azért sem kell nagyon megijedni, hisz ez a tisztség csak 2009-ben jött létre, a lisszaboni szerződés vezette be az Európai Unióba. Elnök hiányában – ahogy a neve is utal rá – a soros elnökséget betöltő tagállam vezeti az üléseket.

Az állandó elnök szerepe éppen azért lett bevezetve, hogy „folytonosságot” biztosítson az EU törekvéseiben. A főbb kritika ezzel szemben a sokszínűséget és a tagállamok közötti egyenlő képviseletet szorítja vissza – noha éppen ezen célok biztosítására hozták létre.

De épp ez az, ami megrémiszti a brüsszelitákat. Ha július közepétől Charles Michel átül az Európai Parlamentbe, amennyiben nem találnak gyorsan utódot a helyére, akkor a magyar elnökség idejére eshet egy erősebb elnökségi időszak.

Ezt a forgatókönyvet – hogy egy ellenőrizetlen Orbán uralkodna a tanács élén a 2024-es európai választások utáni hat hónapban – a többi 26 uniós tagállam vezetőjének többsége kétségbeesetten szeretné elkerülni, tekintettel a köztük és Orbán között lévő feszültségek fokozódására, például az unió Ukrajnának nyújtott támogatása és Magyarország jogállamisági jogsértései miatt

írja Brüsszel egyik legfőbb szócsöve, a Politico.

Egy EU-fókuszú gúnylap rögtön lecsapott a hírre. „Charles Michel lelepleződött, mint az Orbán Viktor uniós császárrá való kinevezésére elszánt machiavellista árnyékkabala-vezető” – írja a lap. De úgy tűnik, hogy a Le Chou News (Káposzta Hírek) vicclap szerkesztőségében nem tudtak megegyezni teljesen a körvonalazódó helyzet jelentőségéről, hisz egy másik címmel is megírták a hírt: „A brüsszeli EU-s kockafejek dühösek, hogy Orbán Viktor kapja Charles Michel értelmetlenül unalmas munkáját”.

 

Kiskapu Brüsszelnek

A szerződések jelenlegi állapota szerint az Európai Tanács elnökét az Európai Tanács minősített többséggel választja meg. A következő elnököt júniusban választják meg, a következő intézményi ciklusban, a vezető tisztségek betöltésére irányuló egyéb kinevezésekkel együtt.

Az Európai Tanács eljárási szabályzata úgy rendelkezik, hogy ha az elnök hivatali ideje lejár, szükség esetén utód hiányában az Európai Tanács azon tagja helyettesíti, aki a tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviseli.

Egy, a tanács részéről az újságíróknak kiküldött információs csomag végén azonban kiemelték, hogy ezek a szabályok egyszerű többséggel módosíthatók. Tehát ha az Orbán Viktortól való rettegés megüti a kellő mércét, akár módosíthatják is az egész eljárásrendet csak a kialakult helyzet miatt.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel belga kormányfő az európai uniós állam- és kormányfők informális salzburgi csúcstalálkozójának második napján, 2018. szeptember 20-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.