„A Nyugat egyáltalán nem érdekelt Ukrajna megsegítésében”

Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nyebenzja a szervezet ülésén megnevezte az ukrán konfliktus békés rendezésének feltételeit. Szerinte Ukrajna valamilyen formában még megőrizhető, ha ott felszámolják a ruszofóbiát és a nácizmust. Nyebenzja hangsúlyozta, hogy minél tovább húzódik a konfliktus, annál kedvezőtlenebbek lesznek a békefeltételek az ukrán fél számára.

New York, 2024. február 23. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselõje felszólal az ENSZ Közgyûlésének az Ukrajna ellen indított orosz háború második évfordulója alkalmából tartott ülésén a világszervezet New York-i székházában 2024. február 23-án. MTI/AP/Mary Altaffer Fotó: Mary Altaffer

New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrán konfliktussal foglalkozó rendes ülését tartották a nyugati delegációk kérésére február 23-án, az az orosz–ukrán háború kezdetének második évfordulóján. Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nyebenzja „rituális látványosságnak” nevezte a történteket. A nyilatkozatot a Posztmisszió Telegram-csatornáján tették közzé.

Ma már nyilvánvaló, hogy az USA, az EU és a NATO ezen proxy háborújában Ukrajna veszít Oroszország ellen. És ami nem kevésbé fontos, bármennyire is nehéz európai kollégáinknak elfogadni ezt a következtetést: nem Ukrajna az egyetlen vesztese ennek a konfliktusnak. Valójában maga az Európai Unió a fő vesztese – mondta az orosz ENSZ-diplomata.

Nyebenzja szerint az elmúlt év Ukrajnától több ezer áldozatot követelt, és a gazdaság fenyegető összeomlását, az államiság mély válságát hozta. A nagykövet szerint Kijev „nyakig benne van a korrupcióban”, és nem teljesíti alapvető szociális kötelezettségeit, sikertelenül könyörög a Nyugattól pénzért a nyugdíjak kifizetésére, és az utcán fogdossa az ukrán férfiakat, hogy a frontra küldje őket. Nyebenzja úgy véli, hogy a Nyugat nem érdekelt Ukrajna megsegítésében.

Az állandó képviselő az EU-hoz fordulva elmondta, hogy az USA és az Egyesült Királyság mindig is haszonélvezője volt minden konfliktusnak a kontinentális Európa területén. Elmondta, hogy 2004-ben a Nyugat megpróbálta megrendezni az első puccsot Ukrajnában, de a nép nem támogatta azt. Szerinte 2014-ben a Nyugat által támogatott neonácik kerültek hatalomra. Ezt a puccsot az ukrán ügyekbe való „durva beavatkozás” tette lehetővé. Nyebenzja hangsúlyozta, hogy két évvel ezelőtt Oroszország nem elkezdeni, hanem leállítani próbálta a háborút, amelyet nyolc éven át vívtak a Donbasz békés lakossága ellen. 

Körülbelül egy évvel ezelőtt mindannyian hallottuk Petro Porosenko, Francois Hollande, Angela Merkel, valamint Boris Johnson beismerését, miszerint sem Franciaország, sem Németország, de még az Egyesült Királyság sem vette soha komolyan ezeket a megállapodásokat; nem fogják sürgetni az ukrán hatóságokat, hogy teljesítsék azokat, és csak arra használják őket, hogy időt adjanak Kijevnek az Oroszországgal való háborúra való felkészülésre 

– tette hozzá Nyebenzja.

Elmondta, hogy ezek a vezetők nyilvánosan elismerték az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának szándékos megsértését. Most azonban ugyanezek az emberek a nemzetközi normák tiszteletben tartásának fontosságáról beszélnek, és más országokat vádolnak azzal, hogy nem tartják be a Biztonsági Tanács határozatát.

Nyebenzja beszédét azzal zárta, hogy hangsúlyozta: előbb-utóbb minden konfliktus véget ér, és ez az ukrajnai konfliktusra is igaz lesz.

Kétségtelen, hogy minél tovább húzódik az ügy Kijev nyugati támogatása miatt, annál kedvezőtlenebbek lesznek a békefeltételek Ukrajna számára. Hosszú távon alapvető fontosságú lesz, hogy a nyugati világ milyen következtetéseket von le a maga számára.

Az állandó képviselő szerint Oroszország felajánlotta, hogy már 2021 végén érdemi megbeszélést folytat a biztonsági garanciákról, és konkrét pontokat terjesztett elő a NATO-nak és az Egyesült Államoknak, de ezeket elutasították. Szerinte az eredmény egy újabb forró konfliktus lett Európában.

Beszédében Nyebenzja megemlítette Vlagyimir Putyin orosz elnök Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúját is, amely „világszerte milliók szemét nyitotta fel”.