Áll a bál Európában Emmanuel Macron háborús kijelentése miatt

Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

Saint-Denis, 2024. február 29. Emmanuel Macron francia elnök (b) és Nicolas Ferrand, az olimpiai építmények kivitelezésével megbízott közintézmény, a Solideo vezérigazgatója (j) az olimpiai falu átadása alkalmából tartott sajtóbejáráson a francia fõvárostól északra fekvõ Saint-Denis-ben 2024. február 29-én. Az 52 hektáros olimpiai faluban összesen 82 ház, 3000 apartman, illetve 7200 szoba épült fel. A párizsi olimpiára július 26. és augusztus 11. között kerül sor, míg a paralimpiát augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik. MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin Fotó: Ludovic Marin

A lett védelmi minisztérium azután nyilatkozott, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.

Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk. De semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit lehet, annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban

– mondta Macron hétfő este a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amelyen mintegy húsz ország képviselői vettek részt.

🚨🚨🚨Macron can’t rule out sending Western troops to Russia 🇷🇺

These guys are actually taking the world to war.

pic.twitter.com/5aECcxeFnA

— Kevin - WE THE PEOPLE❤️ - DAD🦁 🐉 🔥 (@bambkb) February 27, 2024

Emmanuel Macron francia elnök kijelentése, miszerint meg kell fontolni, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, rengeteg reakciót váltott ki Európában. Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország és Csehország azonnal elhatárolódott minden olyan felvetéstől, amely szerint szárazföldi csapatokat vonnának be az immár harmadik éve tartó ukrajnai háborúba.

We agreed that everyone must do more for Ukraine in Paris yesterday. Ukraine needs weapons, ammunition and air defence. We are working on it. It is clear: there will be no ground troops from European countries or NATO. That applies.

— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) February 27, 2024

− Nem lesznek szárazföldi csapatok, nem lesznek katonák Ukrajna földjén, amelyet európai országok vagy NATO-államok küldenek oda − mondta Olaf Scholz német kancellár. De megjegyezte, hogy mindenkinek többet kell tennie Ukrajnáért, amelynek fegyverekre, lőszerekre van szükségük, ezen dolgoznak is. A hétfői tárgyalások után Scholz kijelentette, hogy az európai vezetők késznek látszanak fegyvereket beszerezni Európán kívüli országokból, hogy felgyorsítsák az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt.

Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanilyen hajthatatlan volt. – Németország nem lép Ukrajna földjére − mondta újságíróknak bécsi látogatása során. 

− Örülök, ha Franciaország fontolgatja, hogyan támogassa erősebben Ukrajnát, de ha tehetek egy javaslatot, akkor küldjenek több fegyvert − mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter. Tedd meg most, amit lehet, és add át Ukrajnának azt a lőszert és tankokat, amiket azonnal el lehet küldeni − tette hozzá.

Nagy-Britannia sem tervezi katonák bevetését Ukrajnában

– közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője, megjegyezve, hogy az országban már van kis létszámú brit katonai személyzet, amely segíti a kijevi erők támogatását.

Pilar Alegria kormányszóvivő közölte, hogy Spanyolország a segélyt arra akarja korlátozni, hogy több fegyvert és egyéb felszerelést küldjön Kijevbe. Ezzel ért egyet Lengyelország és Csehország miniszterelnöke is, akik keddi prágai sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy több lőszert szeretnének szállítani Kijevnek, de nem terveznek csapatokat küldeni.

– A NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása

− jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban. – A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. 2014 óta tesszük ezt, és a teljes körű invázió óta növeljük a támogatást. Nincs arra vonatkozó terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba − szögezte le Stoltenberg.

Hozzáfűzte egyúttal, hogy 

ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket e joguk érvényesítésében

− fejtette ki a főtitkár. 

Emmanuel Macron egyébként csütörtökön megerősítette, hogy tudatában volt annak, mit mond. – Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt – mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további geopolitikai kommentárt fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (b) és Nicolas Ferrand, az olimpiai építmények kivitelezésével megbízott közintézmény, a Solideo vezérigazgatója (j) az olimpiai falu átadása alkalmából tartott sajtóbejáráson a francia fővárostól északra fekvő Saint-Denis-ben 2024. február 29-én. (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)