Ezért került háttérbe a Nyugat-Balkán uniós integrációja

Az energiabiztonság, a kiberbiztonság, a demográfia és az elvándorlás sokkal jobban foglalkoztatja manapság a Nyugat-Balkán lakosságát, mint az európai integráció kérdése – értettek egyet a Magyar Külügyi Intézet szakértői, akik az elmúlt hónapokban sorra járták be a hazánkkal szomszédos térség fővárosait a BBF on Tour programsorozat keretében. A körút célja az volt, hogy a kutatók azokban az országokban folytassanak párbeszédet, melyekről szó lesz a márciusban hazánkban megrendezendő Budapest Balkans Forumon.

Budapest, 2023. március 9. Ivica Dacic szerb külügyminiszter, Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Olta Xhacka albán Európa-ügyi és külügyminiszter (b-j) a Budapest Balkans Forum keretében rendezett panelbeszélgetés elõtt a budapesti Corinthia Hotelben 2023. március 9-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Ki kit támadjon meg? – idézte Edi Rama albán miniszterelnök szavait a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezérigazgatója, Schőberl Márton kedden a szervezet Nyugat-Balkánnal foglalkozó sajtóeseményén. A kormányfő ugyanis arra utalt korábban, hogy miután Ukrajnát megtámadta Oroszország, a kelet-európai ország uniós csatlakozása szinte azonnal a brüsszeli agenda élére került, háttérbe szorítva balkáni országokat, melyek már több éve várnak arra, hogy EU-tagságukkal kapcsolatban előrehaladás történjen.

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Schőberl Márton elmondta, az uniós tagállamok részéről nemigen van politikai érdek a balkáni országok integrációjának előmozdítása kapcsán.

Ukrajna esetében a tagjelölti státus megadása, valamint az, hogy tagállami szinten megállapodott az EU a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, egyúttal válasz is volt Moszkva számára az orosz–ukrán háború kirobbantására. Az MKI vezérigazgatója ugyanakkor kiemelte, az érintett balkáni országok sokat tettek, hogy megfeleljenek az uniós követelményeknek, és bár valóban a háttérbe szorultak Brüsszel politikájában, látni biztató jeleket. Albániával 2022 júliusában, Észak-Macedóniával 2022 márciusában megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Bosznia-Hercegovina pedig 2022 decemberében tagjelölti státust kapott.

Az uniós csatlakozás azonban már egyre inkább háttérbe szorult a balkáni lakosság körében is. Az MKI szakértői ismertették, az integráció helyett már az energia- és a kiberbiztonság, valamint a demográfia és az elvándorlás sokkal jobban érdekli az embereket.

Magyarország hidat képez a Nyugat-Balkán és az EU között

Az intézet szakértői egyetértettek abban, hogy bővítési fáradtság tapasztalható mind az EU, mind a Nyugat-Balkán részéről. Ármás Julianna, az MKI kutatója kiemelte, Szerbiában a legalacsonyabb a támogatottság aránya, különösen a fiatalok körében. A Nyugat-Balkán azonban továbbra is magyar külpolitika prioritása. A szakértő kiemelte, hazánk számára különösen fontos lenne egy gazdasági hátország létrehozása, ahol nemcsak az olyan nagyvállalatok vannak jelen, mint például az OTP vagy a Mol.

A nyugat-balkáni emberek érdeklődnek a magyar álláspont és a magyar vélemény iránt

– osztotta meg tapasztalatait Viola Cintia, az MKI kutatója.

A szakértő egyúttal egy korábbi, Észak-Macedóniában készített felmérés eredményeit idézte fel: a megkérdezettek több mint 70 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, ám csupán 50 százalék körül mozgott azok aránya, akik szerint tíz éven belül sor kerülhet az uniós tagságra.

A cél közelebb hozni a Balkán ügyeit

Az MKI szervezésében idén március 12–13-án ismét megrendezik a magyar fővárosban a Budapest Balkans Forum nevű szakértői fórumot, melynek célja, hogy a szomszédos térség ügyeit közelebb hozza. Szakértők mellett olyan vezető politikusok szólalnak fel, mint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Várhelyi Olivér európai szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos, Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, valamint Igli Hasani albán Európa-ügyi és külügyminiszer.

A Budapest Balkans Forum már egy stratégiai konferencia, amely nemcsak magyar, hanem regionális összevetésben is jelentős esemény

– fogalmazott Schőberl Márton, kiemelve, az MKI célja 2016 óta egy olyan fórum megszervezése, melyen a nyugat-balkáni országokból érkező szakértők kapnak szót.

Ivica Dacsics szerb külügyminiszter, Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszter, Bunford Zsolt János biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a beszélgetés moderátora, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Olta Xhacka volt albán Európa-ügyi és külügyminiszter (b–j) a Budapest Balkans Forum keretében rendezett panelbeszélgetésen 2023. március 9-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Hozzátette: annak ellenére, hogy magas rangú politikusok is felszólalnak, szakértői jellegét továbbra sem veszítette el az esemény. Ismertette, a fórum a térség más eseményeinek sorába – a Belgrádi Biztonságpolitikai Fórum, a Bledi Stratégiai Fórum és a Tirana Connectivity Fórum – kapcsolódik be.

Borítókép: Ivica Dacsics szerb külügyminiszter, Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Olta Xhacka volt albán Európa-ügyi és külügyminiszter (b–j) a Budapest Balkans Forum keretében rendezett panelbeszélgetés előtt a budapesti Corinthia Hotelben 2023. március 9-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)