Kockázatos lépés lehetőségét vetette fel Orbán Viktorral szemben a Politico

Míg a Financial Times szövetségesei biztonságának veszélyeztetésével vádolják a magyar miniszterelnököt, a Politico ezúttal annak lehetőségét vizsgálja, hogy lehetne kizárni az uniós döntéshozatalból Orbán Viktort.

Budapest, 2024. január 25. Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz Dorin Recean moldovai kormányfõvel (a képen nem látható) tárgyalásuk után a Karmelita kolostorban 2024. január 25-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Javier Milei új argentin elnök beiktatási ünnepségén Buenos Airesben 2023. december 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A Financial Times szerint Orbán Viktor akadályozza az uniós döntéseket, aláássa a szervezet intézményeit, és elárulja a demokratikus értékeket. Az azonban már kimaradt a cikkből, hogy a magyar kormány csak olyan esetekben élt a vétó – az EU alapszerződésében nem véletlenül szereplő – lehetőségével, amikor Magyarország legelemibb érdekeit, például az energiabiztonságot sértő intézkedésekről volt szó.

Ami pedig a demokratikus értékek elárulását illeti, épp az EU az, amely nem hajlandó figyelembe venni a magyar választók többször kinyilvánított akaratát.

Magyarország külpolitikáját „renegátnak” nevezi az írás, a Kínával ápolt jó kapcsolatot és az „Oroszországhoz való közeledést” hozva fel példaként.

A cikk szerzője a lojalitás hiányát látja abban, hogy Magyarország még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását, de jótékonyan szemet huny afelett, hogy a svéd fél kategorikusan elutasította a kérdésről szóló párbeszédet.

A NATO-tagságról nincs mit tárgyalni többé. Ezzel szemben megvitathatjuk például, hogy NATO-tagként miként tudunk a legjobban együttműködni

– idézte az MTI Ulf Kristersson svéd miniszterelnök múlt heti nyilatkozatát.

Orbán Viktor fő bűne azonban természetesen az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segély blokkolása, és teljesen érthetőnek tartja, hogy emiatt az unió részéről felmerült a „megtorlás” gondolata.

Ki is az áruló?

Épp a Financial Times volt az, amely néhány napja megszellőztette, hogy az EU részéről felmerült a magyar gazdaság bedöntése mint lehetséges válaszlépés, amennyiben a magyar miniszterelnök nem járul hozzá az óriási összegű segélyhez. A dolog pikantériája, Orbán Viktor már jelezte, hogy áldását adja a támogatásra, amennyiben azt éves részletekre osztják, és az egyes részletekről külön szavaz a tanács.

A magyar gazdaság aláásása még a Financial Times szerint sem számít reális alternatívának, persze nem azért, mert egy szövetséges ország ilyen szintű szabotálása kimeríti az árulás fogalmát, hanem mert nem lenne „sem értelme, sem haszna”, ugyanis csak Orbán Viktor kezére játszana azáltal, hogy áldozatként tüntethetné fel magát.

A hírhedt 7. cikkely élesítése és ezzel Magyarország szavazati jogának elvétele viszont a lap szerint megfelelő büntetés lenne hazánknak, a szuverenitásvédelmi törvény (amihez hasonló, de szigorúbb rendelkezés például az Egyesült Államokban is létezik, ez az úgynevezett FARA) pedig épp megfelelő ürügy lenne hozzá.

Be lehet-e zárni a magyar miniszterelnököt a vécébe?

A meglehetősen tiszteletlen kérdést a Politico hírportál tette fel, amely ezúttal arról faggatott európai uniós jogi szakértőket, hogy lehet-e jogi alapot találni arra, hogy Orbán Viktort kizárják a döntéshozatalból. A kérdés apropóját az Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről szóló szavazás adta, amely előtt Orbán Viktor elhagyta a szobát, így a többi vezető megszavazhatta azt.

Az egyik jogász, Alberto Alemanno, a párizsi HEC egyetem uniós joggal foglalkozó professzora szerint az Ukrajnának szánt segély az EU költségvetési felülvizsgálatának része, tehát egyhangúlag kell elfogadni.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 312. cikkének (2) bekezdése szerint azonban „az Európai Tanács a költségvetés elfogadásakor egyhangúlag olyan határozatot fogadhat el, amely felhatalmazza a tanácsot [az Európai Unió Tanácsát], hogy minősített többséggel járjon el”.

A professzor szerint ez „nem kiskapu, hanem a konszenzus stratégiai alkalmazása, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy tartózkodjanak anélkül, hogy másokat megakadályoznának a továbblépésben”.

Azonban Orbán Viktor többszöri „kávészünetre” küldése is kockázatos lehet az EU számára – mondta Laurent Pech, a dublini University College jogi karának dékánja, aki komolytalannak tartja ezt a gyakorlatot.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)