Orbán Balázs: A dominanciáját elveszítő Nyugat rosszul reagált a kihívásokra

Magyarországnak sikerült egy komplex, exportorientált és alapvetően innovatív gazdaságot kiépíteni. 2010 után Magyarország egy nyitott, exportorientált, komplex gazdaságra és növekedésre képes gazdasági modellre tudott állni.

2024. 02. 14. 22:15
ORBÁN Balázs
Budapest, 2023. december 12. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a új könyvének, a Huszárvágás - A magyar konnektivitás stratégiája címû kötet bemutatóján Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Hunyadi Mátyás-termében 2023. december 12-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország számára a konnektivitás egy jó kitörési pont – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Huszárvágás - A konnektivitás magyar stratégiája című könyvének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). 

A mű azt azt az alapállítást helyezi a középpontjába, hogy „a 21. század során új, a korábbinál kiegyenlítettebb világrend jön létre”. A szerző úgy véli, hogy

a dominanciáját elveszítő Nyugat rosszul reagál az új kihívásokra: bezárkózik, az összekapcsolódás helyett a szétválasztás mellett tör lándzsát.

Orbán Balázs ismertette, hogy a Szovjetunió összeomlását követően a nyugati világ és az Egyesült Államok saját politikai programját erősítette meg és terjesztette el a világ többi, addig nem nyugati országában. Kialakult egy unipoláris világrend és 1990 után jó pár évtizedig a neoliberalizmus vált a globalizáció modelljévé, szervező elvévé. Miután a nyugati világ politikája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a blokkosodást választotta stratégiaként. 

Én úgy látom, hogy a nyugati világ mára elvesztette a komparatív előnyeit a gazdaság és a technológia területén. Demográfia és nyersanyagok tekintetében pedig egyszerűen már most is nyilvánvalóan alulmarad a világ nem nyugati részével szemben. 

– magyarázta.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy egy olyan időszakot hagytunk magunk mögött, ahol a növekedés igazi korlátait a politikai és a társadalmi rendszer jelentette. Gazdasági konjunktúra szakaszai jelentősen eltértek Európa legerősebb gazdaságaitól, és gazdasági kibocsátás terén folyamatosan nőtt a lemaradásunk Nyugat-Európához képest.

Ebből a helyzetből sikerült Magyarországnak egy komplex, exportorientált és alapvetően innovatív gazdaságot kiépíteni.

Harvard gazdasági komplexitás mutató szerint 2000-ben még csak 23. helyen voltunk a legkomplexebb gazdaságok között, ma már 11. helyen vagyunk, exporttermék struktúránk rendkívül diverzifikált, ez régiós viszonylatban is rendkívül kedvező

– közölte.

GDP arányosan hazánk fordította Európában a legtöbbet kultúrára és sportra, a termékenységi arányszám összeomlását sikerült megakadályozni – ismertette az adatokat Orbán Balázs.

2010 után Magyarország egy nyitott, exportorientált, komplex gazdaságra és növekedésre képes gazdasági modellre tudott állni.

– tette hozzá.

Orbán Balázs véleménye szerint a keleti országoktól való elzárkózás rontja növekedési esélyeinket. A Változó világ, változatlan érdekek: Magyarország konnektivitás stratégiája egy átalakuló világrendben című kerekasztal-beszélgetésen Mártonffy Balázs, a John Lukacs Intézet kutatási igazgatója kiemelte:

A történettudósok viszont úgy fogják elemezni, hogy ez egy bizonyos fajta magyar modell, illetve biztos vagyok benne, hogy más jelzőkkel is fogják jelezni, hogy ezt a fajta nagyon magas rizikóvállalású, magas kockázattűrő, modellváltó külpolitikát, a nyugati modellen belüli külpolitikát hogyan tudta, milyen indíttatásokkal, milyen sikerességgel, milyen hatékonysággal tudta egy állam lefolytatni.

Eszterhai Viktor, a John Lukacs Intézet tudományos munkatársa kiemelte, hogy alapvetően az Egyesült Államok a nagyhatalmi versenyt helyezi előtérbe, de konnektivitást is mellé helyezi. Bizonyos területeken működik a kooperáció például Kínával. Tárnok Balázs, az Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetője Európa kapcsán elmondta, hogy keresi a helyét ebben a kialakuló új világrendben és az a jövő zenéje, hogy megtalálja-e. Még ez nem szükségszerűen történt meg. Az idei évben európai parlamenti választások lesznek és Magyarország július 1-jétől betölti a soros elnökséget.

Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.