Orbán-láz és misztikus tárgyalás az EU-csúcs kezdetén

Donald Tusk csúnyán beégett, fogalma sem volt a magyar javaslatról.

Brüsszel, 2024. február 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (elöl, b), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b2), Emmanuel Macron francia elnök (b3), Thérése Blanchet, az Európai Tanács fõtitkára (b4), Giorgia Meloni olasz kormányfõ (j3) és Olaf Scholz német kancellár (j) tárgyal az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcstalálkozója elõtt Brüsszelben 2024. február 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Érkeznek az állam- és kormányfők az Európai Tanács rendkívüli, csütörtökön megrendezett ülésére, azonban még a hivatalos keretek közötti tárgyalás előtt, erről a magyar kormányfő osztott meg bejegyzést a Facebook-oldalán. A fotón olyan uniós politikusok láthatók, mint Orbán Viktor miniszterelnök, akinek jobb oldalán Giorgia Meloni olasz kormányfő, bal oldalán pedig Olaf Scholz német kancellár foglal helyet. Az asztal túloldalán középen Charles Michel ül, mellette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. Az asztalfőn Thérése Blanchet, az Európai Tanács főtitkára foglal helyet.

A tárgyalás részleteiről egyelőre nem adtak ki tájékoztatást.

Az érkező vezetők közül a politikai tisztogatások miatt címlapokra került Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott,

Nem tudom megérteni Orbán Viktor egoista játékát.

Majd később azt mondta – több uniós vezetővel szembemenő hangnemben –, hogy „nincs helye kompromisszumnak”. Ezen túl viszont kellemetlen helyzetbe került, amikor a Hír TV riportere a magyar kompromisszum-javaslatról kérdezte az új lengyel vezetőt. Nem tudta megfogalmazni, mi a problémája vele, zavarodottan csak azt tudta mondani, hogy „ha Orbán Viktor minden egyes évben vétójoggal akar élni, az nagyon problematikus lenne Ukrajna és a mi számunkra is, hogy következetes programunk legyen.”

Ebből az látszik, hogy igazat mondott, amikor úgy fogalmazott, hogy „nem tudom megérteni” Orbán Viktort.

Az Orbán-lázban az újságírók elfelejtették Tuskot a lengyelországi jogállamiság helyzetéről kérdezni.

Scholz arra kér minden tagországot, hogy járuljon hozzá Ukrajna védekezőképességéhez. A kancellár szerint mind a 27 ország döntését össze kell hozni.

Amit az egyes tagok fegyversegélyként terveztek, az nem elég

– fogalmazott Ukrajna pénzügyi támogatásán kívüli segítségéről.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint „minden attól függ, hogy Orbán Viktor ma milyen álláspontot képvisel”.

Orpo úgy vélte, hogy a legjobb eredmény a 27 ország közötti megállapodás lenne, de ha ez nem lehetséges, akkor az EU-nak készen kell állnia arra, hogy a költségvetést 26 ország között véglegesítse. 

„Bízom benne, hogy kompromisszumra jutunk. Együtt a teremben, vagy nem mindenki jelenlétében […] Úgy gondolom, hogy ez egy valódi vita, hogy választ adjunk a pénz [Ukrajnának nyújtott támogatások] felhasználásával kapcsolatos aggályokra” – jelentette ki Alexander de Croo belga miniszterelnök. Az ukrán korrupciós aggályok nem előzmény nélkül kerültek a terítékre de Croo nyilatkozatában. Legutóbb 40 millió dollárt (több mint 14 milliárd forint) sikkasztottak el, amelyről az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) rántotta le a leplet. A csalásban egy ukrán fegyvergyártó cég, a Lviv Arsenal, valamint a védelmi minisztérium alkalmazottai vettek részt.

Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke szerint 

[Orbán] Viktor határozottan a figyelem középpontjában akar lenni minden alkalommal, amikor itt vagyunk

– nyilatkozta feszengve. Kallas bizonyára nem értesült arról, hogy a magyar kormány kompromisszumokkal fordult Brüsszelhez, nem hisztérikus zsarolással.

Leo Varadkar ír miniszterelnök az ülést megelőző vacsoráról beszámolva elmondta, egy céllal érkeztek, mégpedig hogy mindenképp megállapodásra jussanak. Az újságírók rögtön Orbán Viktorról kérdezték, csak annyit mondott:

Az egyhangúság azon alapszik, hogy mindenki jóhiszeműen cselekszik.

Később egy provokáló kérdésre megerősítette, hogy Magyarország helye szerinte mindenképp az Európai Unióban van. Varadkar közölte, hogy bizonyos témákról még beszélne. Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök érkezésekor azt mondta, „óvatosan optimista” a megállapodás megkötésével kapcsolatban. Erre azonban lehetőséget lát, „ha Magyarország hajlandó a kompromisszumra” – tette hozzá. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig arról beszélt, sürgetni fogja az uniós vezetőket, hogy mihamarabb jussanak megállapodásra az ukrajnai csomagról.

Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést Európa biztonságára. Ha nem tesszük meg, magasabb árat fogunk fizetni

– fogalmazott.

A politikus egyúttal a közel-keleti helyzetre is kitért, és az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) támogatására szólított fel.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b2), Emmanuel Macron francia elnök, Thérése Blanchet, az Európai Tanács főtitkára, Giorgia Meloni olasz kormányfő és Olaf Scholz német kancellár tárgyal az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)